Amikor írni kezdtem e cikket, felfigyeltem egy rémhírre, miszerint Brüsszelben terrortámadás történt, több ember meghalt és még többen megsebesültek. Milyen húsvét lesz idén? — kérdeztem magamtól. Merénylők vegyülnek közénk azzal a céllal, hogy miközben végeznek önmagukkal, minél több ártatlant is halálba vigyenek, bombák robbannak különböző helyeken, testvér-testvér ellen támad, családok széthullnak, a szeretet meghidegül, nincs biztonság, nincs békesség… A Biblia tanítása szerint az utolsó időkben élünk. Nem tudjuk pontosan mi vár ránk itt a Földön, de az biztos, hogy Isten készített számunkra egy biztonságos, gyönyörű szép, gazdag országot, a mennyországot. Amikor Jézus Krisztust keresztre feszítették, déli időben három órán át tartó teljes sötétség lett. (Mt. 27:45) Magára vette a mi bűneinket, helyettünk vállalta a szenvedést és a halált, mert a bűn büntetése a halál. (Róm. 6:23) Ezért ha valaki bűneivel együtt lép ki ez életből, a pokolba kerül, mert a bűn oda húz és ott is tart fogva mindörökké. Ámde Jézus soha sem vétkezett, ezért a halál nem tarthatta fogva. A mi bűneinket vette magára, de feltámadt az örök életre a Mennyben! (Róma. 4:25) Erre csak Ő egyedül volt képes, irántunk való szeretetből! (Róma. 5:8) Nem kell hát különösebben félned a jövőtől, ezen az ünnepen szól az örömhír számodra is. Ha hiszel a Mindenható Istenben és a Feltámadt Jézus Krisztusban mint Megváltódban, bűneid megbocsáttatnak és te is örökölheted ezt az országot e földi lét után. Vagy talán nem hiszel a halál utáni életben? Gondolkodtasson el a következő képzeletbeli párbeszéd:

Két magzat beszélget

Két kis magzat beszélget egy anya hasában:

— Te hiszel a születés utáni életben? — Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is

azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

— Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?

— Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.

Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.

—Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni — ez meg végképp

nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a

köldökzsinór már most túlságosan rövid.

—De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit

másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.

— De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet

egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös

zsúfoltság a sötétben.

— Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de, mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.

—A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?

— Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk.

Nélküle egyáltalán nem lennénk.

—Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.

— No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is

érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg

azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk!

Talán csóváljuk a fejünket: „Ejnye, kis hitetlen magzat! Hát persze hogy van élet a születés után!'” — Mi már tapasztalatból tudjuk, hogy bár egészen más, mégis igazi élet ez. Miért kételkednénk hát a halál utáni életben? Igaz, hogy még nem jártunk ott, de ha elcsendesedünk Teremtőnk előtt, megnyitjuk lelki szemeinket és szívünket: megláthatjuk, érezhetjük, tapasztalhatjuk szeretetét, gondoskodását még a legsötétebb időkben is. Legyen hitünk! Húsvét üzenete ez: Jézus feltámadt és él! Istenünk szeret és velünk van! Ő a reményünk, támaszunk, fény a sötétben! Ő az életünk!

Boldog feltámadási ünnepet kívánok!

Szűcs Sándor baptista lelkipásztor

Fotó: baptista szucs sandor

Képalá: Szűcs Sándor