Vasárnap délután aztán leszakadt az ég, s bár a Szatmárnémeti egén vastagon gomolygó viharfelhők viszonylag csendben elvonultak, nem minden település „úszta meg” ennyivel: Magyarországon Baktalórántházára és a környékbeli falvakra hullott, dió, néhol pingpong labda nagyságú jég, de jutott belőle (igaz, kevesebb s kisebb) a csengerieknek is; itthon pedig Tasnádon és a környékbeli településeken koppantak az ugyancsak dió vagy épp tyúktojás nagyságú jégdarabok, akárcsak Gilvácson.

Ráadásul a jégverés–veszélynek még távolról sincs vége, ugyanis a meteorológusok egész héten erős légkörin instabilitásra figyelmeztetnek, s igaz ugyan: a hőmérő higanyszála több helyen is 30 Celsius fokig felkúszik, minden nap — mondhatni menetrend szerűen — erőteljes gomolyfelhő–képződésre, villámlásokkal kísért viharokra, jégesőre, sűrű záporokra kell készülni.