A Megújulás – Együtt az egyházmegye című szatmárnémeti rendezvényen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete. Ez alkalommal kérdeztük a magyar-román kétoldalú kapcsolatok javulásának okairól és a további lehetőségekről.

— Politikai elemzők azt állítják, függetlenül attól, hogy elég gyakran hallunk olyan híreket, amelyek a magyar-román ellentétekről tanúskodnak, minden esély megvan arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok javulni fognak. Ön ezt hogy látja?

— Nem szeretem a nagy szavakat, de akár történelmi jelentőségűnek mondható Szijjártó Péter, Magyarország külügyminiszterének hivatalos romániai látogatása. Ezt a látogatást Teodor Meleşcanu, Románia külügyminiszterének februári magyarországi látogatása előzte meg, amikor részt vett a magyar nagykövetek konferenciáján, és előadást tartott a magyar nagyköveteknek. A nemrég lezajlott találkozón Szijjártó Péter Bukarestben a kétoldalú tárgyalások mellett, amiket a külügyminiszterrel, a miniszterekkel és a parlament két házának elnökével, valamint Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével folytatott, nagy sikerű előadást tartott a román nagyköveti értekezleten a román misszióvezetőknek. Az elmúlt száz évben nem volt ilyen, hogy egyik ország külügyminiszterét meghívják a másik ország nagyköveti értekezletére. Ez mind a két fél irányából közeledési szándékot jelez, nyitottságot és annak felismerését, hogy szorosabb együttműködés várható, mint az elmúlt évtizedek.

— Ez a közeledés gazdasági érdekekből történik, vagy a politikum és a két ország lakossága is felismerte a békés együttélés szükségességét?

— Nyilvánvaló, hogy a gazdasági kapcsolatok fontossága miatt van a közeledés, ez derült ki a négyszemközti beszélgetéseken, valamint a nyilvánosság előtt a sajtótájékoztatókon is. Idén is bőven hétmilliárd euró fölött lesz a két ország közös kereskedelmi forgalma. Ez nagyon sok, rengeteg munkahelyet jelent, nagyon sok befektetéssel jár, ebben Magyarország a sikeresebb partner, hiszen mi többet adunk el Romániában, mint amennyit vásárolunk Romániából. Németország után Románia Magyarország legnagyobb exportpiaca, s ez is egy összetevője annak, hogy egyfajta nyitás tapasztalható. Magyar részről Szijjártó Péter elmondta, hogy kellenek sikertörténetek, melyek a gazdaság terén kitapinthatók, mert ennek következtében más területeken, ahol megoldásokra várnak a problémák, előre lehet lépni.

— Románia a nagy egyesítés megünneplésére készül. Ez befolyásolja, befolyásolni fogja a magyar-román viszonyt?

— Nem lehet nem észrevenni, hogy szaporodnak azok a jelek, amik arra utalnak, hogy a magyar közösség számára nem egy felemelő ünnepségsorozatra lehet számítani. Elég, ha csak Kelemen Hunornak a kijelentésére és az arra adott válaszra gondolunk. Szó esett erről a külügyminiszteri tárgyaláson, egyfajta szakértői akadémiai megbeszélést, vitát fogunk tartani, lehet, hogy bevonunk más érintett országokat is, hogy legyen egy értelmes beszélgetés az első világháborúról és annak következményeiről, hogy az milyen hatással bírt a közép-európai népek egymás mellett élésére vagy együttműködési lehetőségeikre. Lehet, hogy intellektuális szinten valamit enyhít ezeken az előre látható feszültségeken. Romániában mind a románok, mind a magyarok fenntartásokkal közelítik meg ezt az évet. Egyfelől hiányoznak a nagy sikertörténetek. Véleményem szerint román részről az lehet a frusztráció oka, hogy nincsenek igazán nagy történések azóta. Gondolok itt az infrastruktúrára, az oktatásra, az egészségügy helyzetére és más olyan területekre, ahol a román polgárok sem elégedettek, a magyar kisebbség ehhez képest még a saját helyzetével sem elégedett.

— A románok folyton attól félnek, hogy elveszítik Erdélyt, ami most nem időszerű, hiszen ha Erdély Magyarországhoz kerülne, Magyarországnak hétmillió román lakosa lenne. Van ok a félelemre?

— Megnyerhetnék a választásokat, és ők kormányoznák Magyarországot. Stabil kormánytöbbséget alkotnának. Igaz, a románokra sem jellemző a nemzeti egység. Félretéve a tréfát ez teljesen irreális. Utoljára ez a kérdés valamikor a rendszerváltás környékén vetődött fel, de akkor is azok számára, akik nem voltak tisztában a tényekkel. Akkor nem lehetett tudni, hogy ezek a népek, nemzetek, amikor visszakapják a szuverenitásukat, milyen irányba indulnak el. Közben kiderült, hogy mindenki jó irányba indult el, nincs ilyenfajta fenyegetés sem Magyarország részéről, sem más országok részéről. Akiben van egy kis jóindulat vagy kellő bölcsesség, az megértette, hogy Magyarország nem akar határmódosítást.

— Amikor először elhangzott, hogy a magyar kormány a határok feletti nemzetegyesítést szándékozik megvalósítani, nem igazán hittük, hogy ez lehetséges. Ma már nem fér hozzá kétség, hogy lehetséges a magyar egység. Mi az oka annak, hogy még mindig szigorúak a határok, és még mindig nehéz azoknak az átjárhatósága?

— Itt két tényező van. Egyrészt az a tágabb környezet, amiben élünk, mindenképpen kedvező változásokat hozott nemcsak az országainknak, hanem a polgárainknak és benne a nemzeti kisebbségben élő polgároknak is. Ez az Európai Unióba történő belépés eredménye, ahol a mozgás szabadsága, a vállalkozás szabadsága, az üzleti környezet szabadsága nagyon sok előnyt hozott. Erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Románia még nem tagja a schengeni övezetnek, de sikerült megduplázni a határátkelők számát, itt, Szatmár megyében is van két állandó határátkelő és van három, ami igaz, hogy csak hétvégeken tart nyitva, de ezzel is sokat javult az átjárhatóság. A külügyminiszteri találkozón az is elhangzott, hogy ez a három határátkelő, ami ideiglenesen működik, állandó határátkelő legyen. Ha ezt sikerül elérni, akkor huszonegy állandó határátkelő lesz a magyar-román határon.

— Romániát nagyon sok magyar hagyja el, ami azt eredményezi, hogy folyton gyengülnek a magyar közösségek. A magyar kormány tervez olyan lépéseket tenni, amelyek a szülőföldön való megmaradásra késztetik az erdélyi magyarságot?

— Az első világháború után Magyarország elveszítette területének a kétharmadát. Ekkora terület fölött, ahol mindenhol élnek magyarok, szinte lehetetlen megvalósítani egy egységes gazdaságfejlesztési programot. Először a Vajdaságban, utána Kárpátalján indult be egy gazdaságfejlesztési program, ami komoly sikereket hozott, és ennek egyértelmű célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat megerősítse azokon a területeken. Most megvan a szándék és megvan a terv is ahhoz, hogy ezt kibontakoztassuk Erdélyre is, de ez nem fogja megoldani az erdélyi magyarság minden tagjának a helyben való megmaradását. A magyarság számára a kivándorlás egy új jelenség. A magyar társadalom sokkal stabilabb annál, mint amilyen volt a lengyel, a bolgár vagy a román, ahol milliók indultak el már az 1990-es években. Most kíváncsian figyeljük ezeket az országokat, hogyan próbálják hazacsábítani a tizenöt-húsz éve külföldön élőket, hiszen Románia, ha úgy nézzük, nemzeti szempontból sokkal rosszabb helyzetben van, mint Magyarország. A hivatalos adatok szerint négymillió, más becslések szerint öt-hat millió román dolgozik külföldön. Románia valamikor egy huszonkétmilliós ország volt, most körülbelül tizenhatmillió ember él itt. Pont az a korosztály ment el, amelyik munkaképes. Én azt mondom, hogy a demográfiai adatok nem kedvezőek, de nem kedvezőtlenebbek, mint a szomszédos országokban élő nemzetek számára.

Elek György