Kusza az egész tanügy, mivel az elmúlt 22 évben folyamatos átszervezés alatt áll a rendszer. Gindele Imre, a nagykárolyi agró igazgatója úgy véli: javulhat a szakoktatásban részt vevők helyzete, így valószínűleg nem lesz ennyi bukó az érettségin.

A nagykárolyi Simion Bărnuţiu Iskolaközpont, azaz az agró 25 végzőse közül egynek sem sikerült idén az érettségi, de nem sokkal jobb a helyzet a többi szakiskolában sem. A sikertelenség oka Gindele Imre, az intézmény vezetője szerint javarészt az oktatás-szervezés átgondolatlanságában rejlik. Lapunk érdeklődésére az igazgató kifejtette: a szóban forgó diákoknak közel 80 százaléka már a nyolcadik végén tett képességvizsgán sem ért el átmenő jegyet, így nem kell csodálkozni azon, hogy nem szerepeltek jól az elméleti gimnáziumok oktatási színvonalához igazított záróvizsgán. Mint elmondta, úgy véli, nem kellene erőltetni az érettségit minden diák esetén, hisz ez — legalábbis mai formájában — sokaknak meghaladja a képességeit. Az igazgató szerint sokkal ésszerűbb lenne, ha megteremtenék a lehetőséget arra, hogy aki szakmunkásként szeretne elhelyezkedni, az valóban egy-egy szakmát tanuljon, ahol a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt. Jelenleg ugyanis a szakközépiskolákban sem megfelelő szintű elméleti képzést nem kapnak a gyerekek, sem a szakmában nem tudnak alaposan elmerülni, mivel viszonylag keveset praktizálnak. Amint elmondta, némi bizakodásra ad okot a tavaly bevezetett új rendszer, mely lehetőséget ad a szakiskolákba járóknak arra, hogy a kilencedik osztály befejezése után eldöntsék, hogy kétéves, úgynevezett szakmunkásképzőben folytatják-e tovább a tanulmányaikat (ahol a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt), és elsajátítanak egy szakmát, de nem érettségiznek, vagy a középiskolát választják, ahol a tizenkettedik után érettségizhetnek.

A most tizediket végzettek már ebben a rendszerben tanulnak, így előre láthatóan lesz még egy „áldozati” évfolyam a szakiskolákban (az idén tizenegyediket végzetteké), akik kénytelenek lesznek megkínlódni az érettségivel. Gindele Imre szerint jó lenne nálunk is bevezetni a kétszintű érettségit, akárcsak más európai országokban, ahol a nehezebb vizsgát vállalók több jogosítvánnyal rendelkeznek, de a kevésbé tehetségesektől sem veszik el a lehetőséget arra, hogy diplomát szerezzenek. Mint elmondta, szintén külföldi mintára az agróban bevezetik azt, hogy a diákok képességeit, hajlamait szakértőkkel méretik fel, az eredmények birtokában pedig tanácsot adnak a továbbtanulásra vonatkozóan. Hozzátette: Németországban például már óvodáskortól kezdik az ilyen jellegű felméréseket, segítve a szülőket és a gyerekeket abban, hogy a készségeknek megfelelően válasszák meg az iskolát, illetve a szakot, melyen a tanulmányait folytatja a diák. Mint ismeretes, az érettségin való tömeges bukások két éve kezdődtek, amióta megszigorították a záróvizsga feltételeit, például videokamerákat szereltettek a vizsgáztató termekbe. Ezzel kapcsolatban Gindele Imre elmondta, egyetért a kezdeményezéssel, mivel így végre sikerült egy reális képet kapni a diákok tudásszintjéről. Az igazgató úgy vélekedett, nemcsak az oktatás szervezése hagy maga után kívánnivalót, de van némi gond nálunk az emberek mentalitásával is. Kifejtette: el kellene fogadni azt, hogy vannak olyan gyerekek, akikből kiváló esztergályos vagy asztalos válhat, filozófiaprofesszor viszont soha nem lesz belőlük. Az ilyenek esetén pedig nem kellene erőltetni az elméleti oktatást.

Babos Krisztina