A Fenntartható Fejlődés Főosztály a Buzăui Polgármesteri Hivatallal együttműködve szervezte meg A jövő oktatása a fenntartható fejlődésért — A körkörös iskola, a minőségi oktatás jó gyakorlatának példája videokonferenciát. A szervezők ezzel a rendezvénnyel is fel akarták hívni a figyelmet a fenntartható fejlődésre való oktatás szükségességére a körkörös gazdaságban, valamint az integrált városfejlesztésben, ugyanakkor bemutatták az első romániai, sőt, az Európai Unióban egyedi körkörös iskolát, mint a jó gyakorlat példáját.

„Folyamatosan keressük a fenntartható fejlődés szempontjából figyelemre méltó, jó gyakorlatokat, hogy népszerűsíthessük ezeket, és minél több olyan tevékenységet ösztönözzünk, amely közelebb visz bennünket a fenntartható társadalomhoz. Románia lakossága szinte egyenlő arányban oszlik meg a városi és vidéki lakóterületek között, de csaknem 76%-a városok közelében él. Ezért jól meghatározott koncepcióval kell rendelkeznünk, amely a lakosságnak hozzáférést biztosít a minőségi szolgáltatásokhoz, lakóhelyüktől függetlenül. Ehhez szükségünk van a körkörös gazdaság alapelveire — amelyek ugyan jelenleg tízből kevesebb mint egy ember számára ismertek, de népszerűvé válhatnak olyan konkrét példák népszerűsítésével, mint például a buzăui körkörös iskola” — fogalmazott Borbély László, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora.

De mi is az a körkörös gazdaság?

A hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol, emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt pedig nem is olyan tartósak, viszont könnyen pótolhatók — ezzel szemben a körkörös (vagy körforgásos) gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk (már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket), s amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.

A körkörös gazdaság modelljének megértéséhez elengedhetetlen, hogy elsajátítsuk azokat az ismereteket, értékeket, hozzáállást és viselkedést, melyek elősegítik, hogy pozitív lépéseket tegyünk a hulladékmentes (zero waste) életvitel kialakításához és fenntartásához. A körkörös gazdasági szemléletre való nevelés kiindulópontjaként szolgálhat bármilyen, már széles körben elterjedt környezetvédelmi oktatási téma — például az energiatakarékosság, a hulladékkezelés, a biológiai sokszínűség, az éghajlati változás stb.

A körkörös gazdaság koncepciója a fenntarthatóságra való iskolai nevelést is támogatja, hiszen segít leküzdeni a környezettudatos életvitelt akadályozó jelenlegi nehézségeket. A koncepció elemeit és működési elveit az egész iskolára kiterjesztve megerősíthető a fenntartható világ jövőképe, ráadásul némi kreativitással bármely iskola képes tényleges lépéseket tenni a körkörös gazdaság kialakítása érdekében.

És mit rejt a körkörös iskola fogalma?

A körkörös iskola fogalma viszonylag új, és egy olyan gazdasági kört ír le, amelyben mindent úgy terveznek, hogy ami bekerül egy termékbe vagy folyamatba, az két kategóriába sorolható: vagy biológiailag lebomló komponens, vagy 100%-ban újrahasznosítható.

Buzău legnagyobb iskolája hivatalosan is az első 100%-ban ökoiskola és az első körkörös iskola Romániában — a helyi önkormányzat pedig 200 000 eurós beruházással valósította meg a projektet. Az új koncepció, amely országos premier, magában foglalja a természeti erőforrások felhasználását, valamint a veszteségek és a költségek csökkentését: az esővizet összegyűjtik és újrahasznosítják, a villamos energiát napelempanelekkel állítják elő, a hulladékot pedig szelektíven gyűjtik. Ezek által több mint 2000 diák tapasztalja meg nap mint nap, gyakorlatban a fenntartható életmód alapelveit — ráadásul a helyi hatóságok egy Körforgásos gazdaság tankönyvet is összeállítottak az I–VIII. osztályosok számára, amely a hivatalos jóváhagyásra vár.

„Ez az esemény történelmi pillanat Buzău számára, mivel a kormányon belül működő Fenntartható Fejlődési Főosztály révén országos szinten is elismerésben részesülünk megvalósított projektjeinkért, amelyek fő célja, hogy fenntartható várossá váljunk” — fogalmazott Constantin Toma, Buzău polgármestere, köszönetét fejezve ki Borbély László államtanácsosnak.

Mitől más a buzăui iskola?

Nem a spanyol viaszt találták fel, „csak” tényleges lépéseket tettek: kiépítettek egy csapadékvíz-tároló rendszert háztartási használatra, illetve tűzoltásra használható víztartalék összegyűjtésére a vízgyűjtő hálózaton keresztül (épületek, betonplatformok, közhasználati vízhálózat, tűzoltó hálózat). Konkrétan a mosdókban szükséges vizet az esővíztartalékból biztosítják, akárcsak a tűz esetén szükséges vizet is. És szintén az összegyűjtött esővízzel öntöznek majd a projekt keretében az iskola udvarán épült didaktikus üvegházban, ahol a tanulók megismerhetik a növények fejlődését az ültetéstől a betakarításig, valamint tanulmányozhatják a Buzăui Zöldségkutató Állomáson termelt zöldségek és fűszernövények kiválasztott fajtáit, köztük a siriana paradicsomot, uborkát, padlizsánt, paprikát, illetve bazsalikomot és kakukkfüvet is.

Az oktatási egység teljes energiaszükségletét az épületre szerelt napelempanelek segítségével megtermelt energiamennyiség biztosítja. Az épület tetejére összesen 83 panelt szerelnek (325 Wp/panel), ami 27 kWp teljesítményt eredményez, a berendezés pedig évente körülbelül 32 MWh energiát biztosít.

Megvalósítottak egy többfrakciós szelektív hulladékgazdálkodási rendszert, amely oktató jellege mellett hozzájárul az iskolai költségvetés nagymértékű csökkentéséhez, mivel a körforgásos gazdaság nulla hulladékot termel. SZFÚ