Évek óta folyamatos bírálat éri az iskolai fejkvótarendszer működését. Bár idén nőtt az összeg, a legtöbb iskola nem fér bele a költségkeretbe. Szabó Ödön is felszólalt az ügyben.

Politikai csatározás helyett valós megoldásokra van szükség az oktatási rendszerben — írja az RMDSZ szerdai tájékoztatója, miután a frakció tartózkodott a Nemzeti Liberális Párt által a tanügyminiszter ellen benyújtott indítvány végszavazásán, amelyre az alsóház plénumában került sor. Az RMDSZ véleménye szerint az oktatási rendszer évek óta hiányosságokkal küszködik, a felmerülő gondok nem újszerűek. Az alig egy hónappal ezelőtt kinevezett tanügyminiszteren csak populista szándékkal lehet számon kérni mások tetteit vagy mulasztásait, hiszen még nem volt ideje sem javítani, sem rontani ezen a helyzeten. Mindenkit saját teljesítménye alapján kell megítélni. Csak úgy lehet jobbá tenni az oktatási rendszert, ha a problémák tisztázásra kerülnek, és konkrét megoldások születnek.

Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt követően, hogy az alsóház plénuma a liberálisok által február 28-án a tanügyminiszter ellen benyújtott egyszerű indítványról szavazott, elmondta: „Az RMDSZ a megoldásokat keresi, ehhez akar partnereket találni, és nem kíván részt venni a politikai sárdobálásban. Nem lehet és nem is szabad letagadni, hogy az oktatási rendszerben gondok vannak, és ezek többsége az alulfinanszírozásból adódik” — mutatott rá a politikus.

A problémákat sorolva kiemelte, hogy javítani kell a fejkvótarendszeren, hiszen jelen pillanatban több olyan nagy presztízsű intézmény működése sem finanszírozott teljes mértékben, mint egy-egy megyeszékhelyi, nagy létszámú osztályokkal rendelkező iskola. A Bihar megyei képviselő a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot említette példaként, ahol több mint ezer diák tanul, és az osztályok többsége maximális létszámmal rendelkezik — ennek ellenére a normatíva csak 80–90 százalékban fedezi az intézmény költségeit. „Ez azt jelenti, hogy a normatív finanszírozással van gond. A rendszer nem veszi figyelembe azt sem, hogy például az ilyen iskolákban a pedagógusok nagy része nem kezdő — a többségük első fokozattal rendelkezik —, és az intézmény még bentlakást is működtet, amely ugyanúgy nem részesül megfelelő támogatásban. Kell egy higgadt politikai döntés arról, hogy mit kezdünk a fejkvótarendszerrel, árnyaljuk-e a jelenlegi szabályozást, vagy egyszerűen eltöröljük. Meg kell találni a módját annak, hogy az állam igazán hatékonyan támogathassa az oktatási rendszert.”

Pataki Enikő, a főgimnázium igazgatója is teljes mértékben egyetértett a politikus nyilatkozatával. Lapunknak elmondta, hogy meglátása szerint a probléma a politikus által elmondottak mellett a költségvetési év és a tanév összehangolhatatlanságából is fakad, hiszen a fejkvótarendszert az adott év elejétől a végéig számolják ki, viszont minden szeptemberben, amikor új tanév kezdődik, új helyzet áll elő minden iskolában. Változik a diáklétszám, helyenként módosul a tanári kar, és megannyi más tényező változik, amelyek nem egyeztethetőek össze az eredetileg kiszámolt költségkerettel.

Az igazgatónő szerint nagyon sok körülményt nem vesz figyelembe a fejkvótarendszer, így egy magas minőségi szinten lévő tanári kart jóval nehezebb lesz megfizetni, mint egy kezdő tanárokból álló gárdát, de természetesen nem csak itt domborodik ki a probléma.

A Kölcseyben évek óta a 90%-os határt súrolja a költségkeret, viszont a megyében számos iskola áll ennél sokkal rosszabbul, ugyanis a mérleg másik serpenyőjében az alacsony diáklétszámmal működő intézmények vannak, amelyek épp a kevés tanuló miatt nem jutnak hozzá kielégítő költségkerethez.

Bajnai Botond