A romániai oktatás minőségének javítására tett javaslatot a Románia Fejlődéséért Szövetség (CDR). A tanárok többet tanulnának, a diákokat pedig másképp kellene értékelni szerintük.

A 45 hazai és külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetet tömörítő szövetség szerint a pedagógusok képzését két félévről hatra kellene emelni, azaz a tanulmányaik teljes idejére, ugyanakkor a diplomázást követően két éven át oktatóasszisztensként kellene dolgozzanak. Így a leendő pedagógusok a legjobb oktatók mellett tanulhatnák ki gyakorlatban is a szakmát, hiszen részt vennének az oktatás mellett a különböző tevékenységekben is, például a szülői értekezleteken, iskolabizottsági gyűléseken, kirándulásokon. A gazdasági szféra képviselői azt is hasznosnak tartanák, hogy az oktatók háromévente továbbképzésen vegyenek részt, amelynek keretében megismerkedhetnének a pedagógusszakma újdonságaival.

A CDR megreformálná a diákok értékelését is: a kapott minősítésnek, jegynek szerintük három szempontot kellene figyelembe vennie: a tudást, a befektetett munkát és ügyességet, valamint a tanulók viselkedését is értékelni kellene, ellenben a magatartásra kapott jegyeket el kellene törölni.

A gazdasági szervezetek szerint az V–VIII. osztályos átlagnak nem kellene beszámítania a középiskolai felvételi jegybe, mert az nem a diákok reális felkészültségét mutatja meg: a funkcionális analfabetizmust időben fel kell ismerni, nem indokolatlan jegyekbe burkolni — hangsúlyozzák. Azt is kiemelik, a hogy zéró toleranciát kellene bevezetni a „csaló”, puskázó diákokkal szemben.

Az oktatási szaktárca A 2018-as oktatás számokban című jelentése szerint hatalmas a szakadék a diákok V–VIII. osztályos átlaga és a képességvizsgán kapott minősítések között. Az iskolában átlagosan 3 jeggyel magasabbat kaptak a tanulók, mint a vizsgán.

A funkcionális analfabetizmus visszaszorításáért az iskoláknak ki kellene képezniük egy szakembert, aki segíthet a diákoknak az olvasásban és tanulásban, az elemi osztályok végén pedig fel kellene mérni a tanulókat, azok számára pedig, akik problémákkal küszködnek, felzárkóztató nyári programokat kellene szervezni. Minden évfolyamon nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a problémamegoldásra, a kritikus gondolkodás és a kreativitás fejlesztésére. A tanév is hosszabb kellene hogy legyen legkevesebb négy héttel, hogy jobban alkalmazkodjon a jelenlegi, felgyorsult társadalom és gazdaság igényeihez — teszik hozzá.

Az iskolások számára meleg ebédet kellene biztosítani, újból be kellene vezetni az iskolai kantinokat. Ezek az iskolai kifőzdék gyakorlati terepként is szolgálhatnának az élelmiszeripari, vendéglátóipari duális oktatásban részt vevő középiskolások számára, és cateringrendszerben kiszállíthatnák az ebédet azokba a tanintézményekbe, amelyekben nincs hely kantin kialakítására.

Bumbuluţ Krisztina