A szervezők és házigazdák, a magyar és német tannyelvű szatmárnémeti Hám János Óvoda és a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség idén már tizenkettedik alkalommal hirdette meg az Édes anyanyelvünk vetélkedőt az ügyes magyar tannyelvű apróságok számára, a német csoportos gyerkőcök pedig hatodik alkalommal léphettek színpadra a hangulatos seregszemle keretében. 

Jöttek is szép számban a megmérettetésre, hiszen szerte a megyében rengeteg az ügyes gyerkőc, aki büszkén lép színpadra is, ha kell, így a házigazdák mellett a Szatmárnémeti Református Gimnáziumhoz és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumhoz tartozó napközikből érkezett óvodások, a szatmárnémeti 6-os, 9-es és 13-as Számú Napközi Óvodából, a Voinicelul Óvodából, a pusztadaróci, tasnádi, erdődi, túrterebesi, sándorhomoki, kaplonyi, bélteki és csanálosi napközikből, valamint a nagykárolyi 6-os Számú Napközi Óvodából érkezett gyermekek mutatták meg tudásuk legjavát.

A hagyományőrző versenyen két csoportban léptek színpadra a kicsik: népi gyermekjátékok és néptánc, valamint versmondás kategóriában. A díszes, magyaros öltözékbe bújt kis óvodások pedig korukat meghazudtoló ügyességgel, komolysággal és rátermettséggel álltak a közönség elé, hogy bemutassák mindazt, amit az óvónőktől tanultak: bátran, teli torokból énekelték legszebb népdalainkat, mutatták be tánctudásukat, szavalták a gyermekverseket, de népi gyermekjátékokat is bemutattak.

A gyerekeket zsűri is értékelte az Édes anyanyelvünk vetélkedőn – Leiti Mónika tanfelügyelő, valamint Kukta Annamária, Toma Éva, Volosin Szilvia, Balog Noémi Kata és Scheitli Renáta óvónők –, ám a céljuk nem az volt, hogy helyezéseket osztogassanak, hanem bátorítani az ügyes, hagyományápoló óvodásokat. Éppen ezért itt mindenki nyertes volt, a sikerélmény mellett pedig senki nem távozott üres kézzel, hiszen díszes oklevéllel és egyéb, szép kis meglepetésekkel készültek a gyermekek számára a szervezők.

Az Édes anyanyelvünk vetélkedő amellett, hogy felejthetetlen élményt nyújtott a kicsik számára, miközben játszva, vidáman ápolták anyanyelvüket, közelebb is hozta egymáshoz a Szatmár megyei óvodásokat, akiknek más keretek között nem igazán lett volna alkalmuk találkozni egymással.

B. K.