A festészet művészetéről tanulhatnak rendhagyó módon azok a szatmári VII-XII. osztályos diákok, akik ellátogatnak a Szinopszis – A Nagybányai Festőiskola Művészei a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményében című kiállításra az Iparosotthonban.
A tárlaton többek között Ferenczy Károly, Mikola András és Tóth Gyula műveit vehetik szemügyre a művészet szerelmesei.

Annak érdekében, hogy ne csak a felnőttekkel, hanem a diákokkal is megismertessék művészetet, Fetykó Erika, a tárlat kurátora és Márk-Nagy Ágota múzeumpedagógus az általános és középiskolás diákoknak szerveznek múzeumtúrát, hogy játékosan, interaktívan ismertessék meg a festményműfajokat a fiatalokkal, hogy a diákok ne csak nézzék az adott művet, hanem kezdjenek el gondolkodni is rajta — magyarán megtanítják a nekik, hogy hogyan kell tulajdonképpen a kiállított alkotásokat szemlélni.

Pozitívan fogadják a diákok

Bár sokszor mondják, hogy “hétfőn még a fű sem nő”, ezen a hétfőn mégis akadtak olyan diákok, akik igencsak izgalmas programnak lehettek részesei – mégpedig az interaktív múzeumtúrának.

Azt be kell vallani, hogy érkezéskor kissé szkeptikusnak tűntek az egésszel kapcsolatban, mivel nem is sejtették, hogy mi vár rájuk, időközben azonban rájöttek: nem egy „unalmas” tárlatnézésre érkeztek, hanem olyanra, ahol bevonódva, saját gondolataikat is megosztva tanulhatják meg igazán csodálni a szebbnél szebb festményeket.

Miután alaposan szemügyre vették a műveket és elfoglalták helyüket a teremben, a múzeumtúra szervezői, Márk-Nagy Ágota és Fetykó Erika köszöntötték a diákokat és röviden vázolták, hogyan fog zajlani a program.

Rövid, de fontos elméleti rész 

Fetykó Erika művészettörténész a múzeumtúra elméleti részét vezette, amelyben többek között a tárlaton lévő festményeken visszaköszönő korról és a nagybányai művésztelep kialakulásáról beszélt a diákoknak.
Elmondta, hogy a kiállított festmények a nagybányai festőiskola művészeinek munkái, illetve az onnan elszármazott festőké, és a megyei múzeum képzőművészeti részlegének tulajdonában vannak. Ezt követően részletesen beszélt a nagybányai festőiskolában megjelenő, XIX. századi irányzatokról: a naturalizmusról, az impresszionizmusról és a plein-air-ről, hozzátéve, hogy ezen irányzatok megjelenésében sokat segített a fotóművészet korabeli nagy fejlődése is. Mint magyarázta, a művésztelet Münchenben kezdett el megalakulni és Hollósy Simon volt az egyik alapító tagja. Mivel Münchenben nagyon drága volt az élet, úgy döntöttek, közelebb hozzák, az akkor még Magyarország területéhez tartozó Nagybányára, mert a város felajánlotta nekik, hogy segíti őket a festőiskola megalapításával. Ideköltözésükkor mottójuk Petőfi egyik verssora lett: “Oh természet, oh dicső természet” — hiszen ez volt az az irány, amelyet ők vallottak, alkalmaztak: a természet megjelenítése, a fénynek valósághű megjelenítése a festményekben.
“Festészetük fő témája a természet volt, a táj és benne az emberek csoportja. Azt festették, amit láttak. A kép szereplőit nem rendezték mesterkélt kompozíciókba. A természetes hatásra törekedtek. Élénk színeket, színes árnyékokat, reflexszíneket alkalmaztak.” – magyarázta Fetykó Erika.

A tárlaton egyébként összesen 27 festmény tekinthető meg — ennél sokkal több van, viszont a tér adta lehetőségek miatt ennyi kerülhetett kiállításra —, amelynek többsége már régebb óta a megyei múzeum tulajdona, a gyűjteményt azonban újabban vásárolt darabok is bővítik. 

Csoportos, interaktív tanulás

Miután betekintést nyertek a festmények származására és az azokra jellemző irányzatokra, a diákoké lett a főszerep, ugyanis Márk-Nagy Ágota múzeumpedagógus ismertette az interaktív feladatot. Ennek keretében a diákokat hat csoportra osztották, akik aztán véletlenszerűen húztak egy-egy festményműfajt — portré, önarckép, természeti tájkép, tájkép (figurával), csendélet és történelmi tabló —, amelyeket adott szempontok alapján kellett elemezzenek, majd bemutassanak a többiek előtt.
Az igazi izgalom ebben a pillanatban mutatkozott meg leginkább a diákok arcán, hiszen a műfajokhoz kapcsolódó kérdések/feladatok láttán sokan teljesen megrémültek, azt gondolván, nem fogják tudni megoldani azokat.
A kérdések természetesen nem voltak nehezek, csupán kis odafigyelést és fantáziát igényeltek, s nem volt rossz válasz, ugyanis a szervezők és a vezető tanárok is besegítettek a diákoknak egy-egy kérdés értelmezésében, megválaszolásában.

Miután lejárt az idő, a csapatok sorra kiálltak egymás elé és hol kitűnő diákhoz illő szorgalommal és izgalommal, hol kissé lazábbra véve a dolgot, de bemutatták az általuk “képviselt” műfajt, és az ahhoz tartozó festményeket.
A bemutatót láthatóan mindenki élvezte; a diákokon látszott, hogy nem kényszerből, hanem érdeklődéssel figyelik azt, amit társaik mondanak, hozzáfűzve véleményüket, kiegészítve társaik gondolatát — a bemutatóknál természetesen a szervezők is kisegítették a diákokat a hiányzó információkkal, hogy egy egész, kerek képet kapjanak a bemutatott festményekről.

Március végéig folytatódik

Nem a hétfői múzeumtúra volt az első, sem az utolsó ebben az időszakban, hiszen a szervezők március végéig várják a szatmári diákokat, hogy a Szinopszis –  A Nagybányai Festőiskola művészei a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményében című kiállítás keretében játékosan, közelebbről megismerjék a festészetet, látva is, ne csak nézve az alkotásokat.

Az interaktív diák-múzeumtúrához előzetes időpont-egyeztetés szükséges, amely a 0723617126-os vagy a 0741422056-os telefonszámon ejthető meg. 
A képzőművészet iránt érdeklődőket hétfőtől péntekig 9 és 16, szombaton pedig 10 és 14 óra között várják a szervezők.

Szabó Beatrix