Vasárnap 19 órától a szakszervezetek művelődési házának kistermében mutatják be Bernard Slade Jövőre veled ugyanitt című darabját. Az előadásról Babarczy László rendezőt kérdeztük.

Bernard Slade Jövőre veled ugyanitt című darabját világszerte játsszák, sikeres film is készült belőle, milyen megfontolásból került a szatmárnémeti színház repertoárjára?

— Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója kért fel, hogy rendezzem meg a darabot. Tudom, hogy ez egy nagyon népszerű és nevezetes darab, őszintén szólva én soha nem találkoztam vele korábban, nem is ismertem, csak annyit tudtam róla, hogy egy kétszemélyes szerelmi dráma. A próbák során kiderült, hogy a darab sokkal értékesebb, mint hittem, kedvvel és szeretettel dolgoztam rajta én és a színészek is.

— Mennyire időszerű ma ez a történet?

— A szerelmi történetek mindig időszerűek. A két szereplő egy kaliforniai, tengerparti fogadóban találkozik, már az első éjszakát is együtt töltik. George, a férfi nős, Doris, a nő pedig boldog házasságban él. Különös szerelmi kapcsolat kezdődik kettejük között, melynek lényege, hogy évente egyszer ugyanabban az időpontban, ugyanott egy kellemes hétvégét töltenek együtt. Azután mindketten mennek a dolgukra. A két szereplő között kialakult szerelem örömöt, bánatot és betegséget istúlél, holott évente csak egy-egy hétvégét töltenek együtt. A találkozások lényege a szex, de miután a szexuális aktivitásuk csökken, egyre több minden keveredik bele találkozásaikba. Gyerekeik felnőnek, családi életük során egyre több problémával kell megküzdjenek. Egy évtizedeken át tartó szerelemről szól a darab, melyben az idő múlásával más és más karakterű férfi és nő jelenik meg. Egymás iránti vonzalmuk viszont mindvégig megmarad.

— A darab nem csupán egy szerelmi történet, hanem annál több.

— A darab valóban nem csupán a férfi és a nő kapcsolatáról szól, hanem Amerika történetének egy metszete egy szerelmi kapcsolaton keresztül. A szerelemről és Amerikáról szól, Amerika önismeretének egy fontos része a darab. A szexuális vonzódás az, ami összeköti a két szereplőt, de közben leélik az életüket egymástól távol; amikor találkoznak, mindig kiderül, hogy mi történt az elmúlt évben és az is, hogy milyen állapotban vannak.

— Mit üzen a darab a ma emberének?

— Én nem kedvelem az eszmei mondanivalónak nevezett szörnyűséget. Az emberi kapcsolatoknak az érzékenysége és ennek az érzékenységnek a jelentősége az, amit üzenetnek nevezhetnénk, ha van ilyen. Az emberi élet és az emberi kapcsolatok bonyolultságáról és szépségeiről szól a darab. Nagy Csongor és Kovács Nikolett jól és újszerűen alakítja a két szerepet, egy kiváló előadást láthat a közönség.

 Elek György