A kötelező védőoltások időbeni alkalmazására hatalmas szükség van, hiszen az elmúlt években folyamatosan csökkent az oltási lefedettség, ráadásul olyan megbetegedések is „leselkednek” a kicsikre, mint például a kanyaró. A megbetegedések terén ismét élen járt Szatmár megye: az egy hét alatt nyilvántartásba vett 57 eset közül 39-et megyénkben regisztráltak.

A családorvosi rendelőkben most nagyon komoly óvintézkedések mellett dolgoznak a szakemberek: folyamatos a fertőtlenítés, védőfelszerelésben látják el feladataikat a háziorvosok és asszisztenseik. Dr. Bălaj Gabriela családorvos szatmárnémeti rendelőjében például azért, hogy az egészséges, kötelező oltásra váró kicsiknek ne kelljen a betegek között várakozniuk, időszakosan kijelölnek egy-egy oltási napot: ilyenkor pár órára csak a kis pácienseket várják immunizálásra. Ez már egy régóta bevett szokás, most pedig még jobban odafigyelnek az apróságokra, hiszen a jelenlegi kanyaróhelyzet mellett nem lehet megengedni azt, hogy a kötelező védőoltás kimaradjon.

Az Országos Oltási Rend alapján a gyermekeket az első életévükben kilenc ízben kellene immunizálni: még a szülészeten, az első 24 órában beoltják őket hepatitisz B elleni vakcinával, mielőtt pedig hazavihetnék őket a szülők, a tuberkulózis elleni BCG-oltást is megkapják.

A szülészetről hazatérve a kicsik első születésnapjáig a családorvosok oltják be őket: két hónapos korukban a hexavalens vakcina első adagjával, ami diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú vírusos hepatitisz, gyermekbénulás és B típusú Haemophilus influenzae ellen véd, de szintén ekkor kellene megkapják a bakteriális tüdőgyulladás elleni oltás első dózisát is — ezeket pedig meg kell ismételni négy hónapos és 11 hónapos korban is. Az első születésnapjuk környékén a 12 hónapos gyerekek megkapják a ROR-oltóanyag első dózisát, ami kanyaró, rózsahimlő és mumpsz ellen véd.

Az első életévet követően már nem kell ennyire sűrűn immunizálni a gyerekeket: a ROR-oltás második dózisát 5–7 év között kell beadni, majd hatévesen a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú vírusos hepatitisz és gyermekbénulás elleni kombinált vakcinát, gyermekbénulás ellen 8 évesen oltanak újra, 14 évesen pedig a diftéria és tetanusz, valamint gyermekbénulás elleni emlékeztető vakcina szerepel az Országos Oltási Rendben.

Az ingyenes, kötelező oltások mellett több olyan is van, melyeket csak ajánl az Egészségügyi Minisztérium, ha pedig a szülők úgy döntenek, hogy beadatják, akkor nekik kell állniuk a költségeket. Ilyen például a rotavírus elleni oltás, melyet szájon át lehet beadni, 2–3 dózisban, már párhetes kortól.

A bárányhimlő elleni oltást sem támogatja a minisztérium, de ajánlja a szülőknek. Ezt már 9 hónapos kortól be lehet adatni a kicsinek, a két dózissal való immunizálás között hat hétnek kell eltelnie. Az agyhártyagyulladás elleni vakcinát is ajánlja az Egészségügyi Minisztérium — 1 éves kor felett bizonyos típusú oltóanyag már biztonságosan alkalmazható.

Halasztható védőoltások?

Világszerte 37 ország több mint 117 millió gyermeke esetében maradhat ki a kanyaró elleni kötelező védőoltás az új típusú koronavírus okozta világjárvány miatti szigorítások következtében. 24 országban elhalasztották az immunizálást, de úgy tűnik, másutt is csúsztathatják a védőoltások beadását — közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). Márpedig ez hatalmas gond, hiszen évek óta több országban, köztük Romániában sem sikerült még teljesen felszámolni a kanyarót. Sőt, Szatmár megye az elmúlt hetekben élen jár az új kanyarós megbetegedések számát tekintve. „Ha valamely országban az új koronavírus terjedése miatt maradna el a kanyaró elleni szervezett oltás, akkor arra kérjük az ország vezetőit, hogy tartsák számon az időben be nem oltott gyerekeket, és mihamarabb pótolják az oltást, elsősorban a veszélynek leginkább kitettek esetében. Az immunizáció — és ezen belül a kanyaró elleni oltás — legalább annyira fontos az életmentésben, mint a Covid-19 betegség elleni küzdelem” — hangsúlyozta az UNICEF.

Bumbuluţ Krisztina