A tuberkulózis végigkíséri az emberiséget már a fejlődése kezdetétől: a tuberkulózis jeleit megtalálták a bolygónk különféle részein több ezer éve élt emberek múmiáiban. A világon évente több mint 10 millió új megbetegedést jegyeznek, melyeknek mintegy fele erősen fertőző. Bár gyógyítható betegség, mégis jelenleg több mint 3 millió halálos áldozatot követel a világon évente.

Romániában a tuberkulózis előfordulása 2002-ben ért el maximumot: több mint 30 ezer megbetegedést jegyeztek, ami 142 ezrelékes összesített előfordulást jelent, majd az előfordulás fokozatosan csökkent. 2020-ban már országszerte 37,3 tuberkulózisos megbetegedés jutott 100 ezer lakosra, ami 6040 új esetet jelent — összességében pedig 7221 megbetegedést.

Szatmár megyében tavaly 88 tébécés betegről tudtak a hatóságok, míg 2019-ben még 184 beteg szerepelt a nyilvántartásokban. 2020-ban 73 új esetet vettek nyilvántartásba, 15-en pedig visszaeső betegek voltak, ami azt jelenti, hogy a tuberkulózis előfordulási aránya 26,5 volt a 100 ezerből. A szatmári gyerekek körében tavaly nem jegyeztek új megbetegedést, ellenben egy kiskorú visszaeső beteg szerepel a nyilvántartásban.

Sokan nem tudják, hogy fertőzöttek

A tuberkulózis gyakori betegség. A megjelenését elősegítő tényezők többek közt a szegénység, az alkoholizmus, valamint a betegségre vonatkozó ismeretek hiánya. Sokan nem tudják, hogy ez egy ragályos betegség, nem ismerik a tüneteit, és ezért későn jelentkeznek az orvosi rendelőben. A betegek egy része nem érti meg, hogy hosszas kezelésre van szükség, és ha hamarabb abbahagyják azt, akkor a betegség kiújul. Előfordul, hogy a beteg megszökik a kórházból, vagy nem tér vissza az eltávozásról — derül ki a szatmárnémeti tüdőkórház orvosi munkaközössége által írt lakossági tájékoztatóból, melyet a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adott ki.

A tuberkulózis kórokozója a Mycobacterium tuberculosis, az úgynevezett Koch-bacilus (BK), melyet Robert Koch fedezett fel 1882-ben. Vékony, egyenes vagy meggörbült pálcika alakú baktérium, mely nehezen festhető, sav- és alkoholrezisztens, mozdulatlan, lassan növekedik. Keneten (mikroszkóplemezen) csoportokban vagy elszigetelten látható. Laboratóriumban a Koch-bacilus lassan fejlődik, mesterséges táptalajon.

Az emberi szervezetben a Koch-bacilusok sokáig fennmaradhatnak nyugalmi (alvó) állapotban, de bizonyos körülmények között újra aktiválódnak, betegséget okozva. A Koch-bacilus igen ellenálló a hideggel és a száraz hővel szemben (100˚C-on 30 percet is kibír), de a főzés 2 perc alatt elpusztítja. A beszáradt köpetben fényben hónapokig, sötétben akár egy évig is túlél. A kiszáradt és lefagyasztott bacilusok 3 évig túlélnek.

A tuberkulózisos megbetegedés esélyét jelentősen csökkenthetjük kiegyensúlyozott életvitellel, kerülve a túlzásokat és a stresszt, elég időt hagyva a pihenésre, helyes és változatos táplálkozással, mely tartalmazza a szükséges fehérjéket és vitaminokat, kerülve a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Sportolással és szabad levegőn végzett tevékenységekkel biztosítani lehet a szervezetet biológiai ellenálló képességének magas szinten tartását, csökkentve a betegségek, így a tuberkulózis kialakulásának esélyét is.

A tuberkulózis specifikus megelőzési módszere a BCG-oltás. A vakcinát a szülészeten adják az újszülötteknek, majd az 5–10 hónapos csecsemőknek, ha az oltási heg kisebb, mint 3 mm átmérőjű.

A fertőzés forrása, terjedése

A legfőbb fertőzési forrás maga a tüdőtuberkulózisos beteg, különösen, mielőtt felismerné a betegségét, és elkezdené a hatékony kezelést — hangsúlyozzák a tüdőgyógyászok. A betegek különböző mértékben ragályosak, a köhögés gyakorisága és erőssége szerint, és hogy a forrás és a vele érintkező személy (kontakt) között milyen szoros a kapcsolat (annál ragályosabb, minél közelebbi és hosszasabb). A krónikus (idült) és hiperkrónikus betegek szintén nagy fertőzési veszélyt jelentenek, mert folyamatosan szórják a (gyakran rezisztens) Koch-bacilusokat, illetve sajátos és fokozottan ragályos fertőzési forrást jelentenek azok az öregek, akiknél még nem derült ki, hogy tébécések — nehezen mozgósíthatók röntgenvizsgálatra, és nem reagálnak jól a kezelésre.

Hosszú kezelés

A tuberkulózis kezelése hosszas, mivel a köpet lassan negativálódik, és mert rövid kezelések után igen nagy a visszaesés kockázata. Nem engedélyezhetők megszakítások, a kezelés rendszeressége és folyamatossága elsőrendű fontosságú a gyógyulás érdekében. A kezelési sémától való eltérés csak a gyógyszerekkel szembeni intolerancia vagy társult betegségek (gyomor- vagy nyombélfekély, májgyulladás stb.) esetén lehetséges: ilyenkor a kezelést a helyzethez kell igazítani.

Újrakezelést alkalmaznak, ha újra klinikai és radiológiai jeleit tapasztalják a betegségnek (kiújulás). Ez általában a fegyelmezetlen, nem együttműködő betegeknél jelentkezik, akik nem fejeztek be egy teljes kezelést. Ezen betegek számára javasolt a hosszas kórházi beutalás, a kezelés igen szigorú ellenőrzése és a személyre szabott sémák.

A gyógyszeres kezelés alapelvei: a kezelést minél hamarabb elkezdeni; hatékony gyógyszereket alkalmazni; többféle gyógyszert társítani; a gyógyszereket megfelelő adagban adni; biztosítani a kezelés folyamatosságát; a kezelést hosszú ideig alkalmazni, mivel a tuberkulózis lassan gyógyul.

A tuberkulosztatikumok mellett a tuberkulózis kezeléséhez használnak májvédő szereket, vitaminokat, és a társult betegségeket is helyesen kell kezelni.

„A tuberkulózisos betegek kórházi ellátása és a kezelése ingyenes, a biztosítással nem rendelkező személyek részére is. Minden személyt, aki több mint 3 hete köhög, illetve légúti fertőzés jeleit mutatja, kötelező módon el kell küldeni a szakorvoshoz. Az idejében diagnosztizált és kezelt betegek gyorsabban és jobban gyógyulnak, mint azok, akik előrehaladott stádiumban vannak, ezért a tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni” — emeli ki a szatmárnémeti tüdőkórház orvosi munkaközössége.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: SZFÚ archív