„Az RMDSZ kedd esti frakcióülésén született az a döntés, hogy módosító javaslatokat fűzünk a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amit hétfőn terjesztett a kormány a parlament elé — ugyanis van pár pontja, ahol problémákat látunk: a szabadságjogok korlátozásával kapcsolatosan nincsenek eléggé tisztán, vagyis konkrétan megfogalmazva a terminológiák; világjárványok esetében a tervezet szerint azok automatikusan beépülnek a romániai jogrendbe, pedig a parlamentnek kell ratifikálnia a rendelkezést és beépítenie a jogrendbe, olyan keretbe terelni, amely alkotmányos.

Fertőző betegségben szenvedő emberek esetében — s érvényes ez bármilyen fertőző betegségben szenvedőre, nem csak a koronavírussal megfertőzöttekre — apelláta nélkül meg kell hozni a korlátozó intézkedéseket, de úgy, ahogy az a törvénytervezetben meg volt fogalmazva, hogy egészséges embernek (például sokadik kontaktszemélynek) nem mondod meg, miért is kerül elkülönítésbe, vizsgálatokat sem végzel, vagy csak sokára, semmilyen lényeges információt nem hozol a tudomására, csak elkülöníted/karanténba helyezed, így nem lehet korlátozni a szabadságjogokat. Mert ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy bárkit megfoghatnak, aki például hetekkel korábban együtt utazott az autóbuszon egy fertőzött személlyel, és karanténba tehetik” — magyarázza megkeresésünkre dr. László Attila RMDSZ-es szenátor és nem mellékesen gyermekorvos, hozzátéve: „Nem rosszhiszeműen állunk hozzá, nem csomót keresünk a kákán, de van még javítani való a kormány tervezetén, ami, hangsúlyozom, nem csak a jelenlegi koronavírus-járványra érvényes, hanem az elkövetkezőkben bármilyen járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető lesz. Épp ezért igen fontos például az a törvénytervezet-kiegészítésünk, mely szerint járványhelyzetben a szakszemélyzetet (egészségügyi, de nem csak) lehessen átcsoportosítani egyik intézményből a másikba, függetlenül attól, kik az intézmények 'tulajdonosai', kiknek a fennhatósága alá tartoznak” — mondja.

Nyomatékosan emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy bár alkalmazható karanténtörvény per pillanat nem létezik az országban, a büntetőjogi rendelkezések továbbra is érvényben vannak, a másik ember egészségének veszélyeztetése nem maradt felelősségre vonás nélkül. Persze az már teljesen más kérdés, hogy — az esetleges morális elégtételen túl — mit használ az ilyen utólagos jogi felelősségre vonás annak az embernek, aki azért fertőződött meg és produkál súlyos tüneteket (azaz szenved, küzd az életéért), mert egy tünetmentes, de attól még „vígan” fertőző pácienst joghézag miatt kénytelenek voltak hazaengedni a kórházból.

Fertőző vagyok, de hazamegyek

Az Alkotmánybíróság döntésének nyilvánosságra kerülése óta naponta több száz tünetmentes vagy enyhe tünetteket produkáló, fertőző koronavírusos beteg távozik a kórházakból s tér vissza családja és nagyobb közössége körébe — valószínűleg ennek is a következménye, hogy az elmúlt napokban a friss fertőzöttek száma konstansan 400 körül mozgott, tegnap pedig abszolút rekordként 555-re emelkedett.

„Az igazoltan fertőzöttek közösségbe való visszatérését nem tudom minősíteni. Orvosként az egyik legnagyobb felelőtlenségnek tartom, s érvényes ez bármilyen fertőző betegségben szenvedő emberre, mint ahogy gyermekre is, de persze azokban az esetekben a szülőket terheli a felelősség (mint amikor a kanyarós vagy himlős kicsit elviszik az oviba, iskolába).

A kórházból gyógyulatlanul hazatértek nem érzik rosszul magukat, s ezért talán el sem hiszik, hogy betegek — a légzési problémákkal küszködő koronavírusosoknak eszük ágában sincs hazamenni, még ha csak a legenyhébb légzési gondjaik vannak is. Értelmi szint, iskolázottság és egyéni fegyelmezettség kérdése. S persze ezek nemcsak a kórházelhagyásra vonatkoznak, hanem a legelemibb egyéni óvintézkedések (gyakori kézmosás/fertőtlenítés, fizikai távolságtartás, maszkviselés) betartására is…

Az erdélyi lakosság fegyelmezett, a határ mentiek jól állnak (így önök, Szatmár is). Igen, valóban nagyon sok a friss fertőzött, de ha alaposan megnézzük az esetszámokat, jól körülhatárolható területekre vonatkoznak: az esetek 50%-a Bukarestre, Brassóra, Dâmboviţa és Argeş környékére esik, ugyanakkor ide, az első kettőre fókuszálódik a hatalmas tesztelési kapacitás is — és magától értetődik, hogy minél több tesztet végeznek el valahol, annál több beteg akad fenn a rostán. Bukarest fővárosként mondhatni természetes a hatalmas tömegek miatt; Brassóban rengeteg cég már jó ideje prevenciós céllal masszívan teszteli az alkalmazottait, s az itteni esetek zöme a nem súlyos kategóriába tartozik; Dâmboviţában és Argeşben most kezdett el működni két tesztgép — s egyből kibújik a szög a zsákból, azaz azonosítják a fertőzötteket.

S ami a leglényegesebb: mielőbb fedezzük fel, azonosítsuk és különítsük el a fertőzött egyént! Ezért is szükséges a karanténtörvény módosítása, hogy ellenvetés nélkül legyen elfogadva s hatályba léptetve” — magyarázza.