Szédítő iramban zajlanak az események, alig 24 óra alatt menesztik a miniszterelnököt, de már meg is van a következő, és egyébként is minden a legnagyobb rendben — instabilitás tekintetében.

Az erőviszonyok pár órán belüli gyors megváltoz(tat)ásával a Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága hétfőn késő este megvonta a politikai bizalmat Mihai Tudosétól, kicsikarva ezzel a rebelliskedő miniszterelnök lemondását, amelyet kedden reggel be is nyújtott — ám több politikai elemző szerint fogunk még hallani róla, hiszen a PSD-n belüli „forradalom” nemhogy véget ért volna, csak most kezdődik el igazán (és a színfalak mögött). Míg Liviu Dragnea pártelnök — peches pókerjátékos stílusban — summázta, hogy „nem megy neki” a miniszterelnökök kiválasztása, ezért most inkább párttársaitól vár javaslatot a személyre, Olguţa Vasilescu alig burkoltan fenyegette meg Iohannis államfőt: ha megtagadja, hogy a többségi parlamenti párt soraiból nevesítsen kormányfőt, a PSD indítványozni fogja felfüggesztését, az ellenzék (egy része) pedig az előrehozott választások mellett kardoskodott — természetesen nem önzetlenül, mert az előrehozott választások valamiféle tiszta lappal való indulást is jelentenének ugyan, de talán azt is, hogy ők több szavazatot kapnának, mint 2016-ban. A ha nem is patt-, de mindenképp furcsa helyzetbe került Klaus Iohannis (aki bő fél éve, a Tudose-kormány megalakulásakor kijelentette: ha az sem lesz hosszú életű, az azt jelenti, hogy a PSD képtelen a kormányzásra) első körben elutasította a Dragnea bizalmi emberének számító Paul Stănescu ideiglenes miniszterelnökké való kinevezését, majd a másodikként javasolt Mihai Fifort (védelmi, azelőtt pedig gazdasági minisztert) nevezte ki, nem rejtve véka alá sem véleményét, sem aggodalmát, hogy alig egy év alatt már a második kormány bukott meg. Ezt követően a szocialisták példátlan gyorsasággal ültek össze és szavazták meg miniszterelnök-jelöltjüket egyetlen tartózkodással, a természetesen szintén teleormani származású Viorica Dăncilă európai parlamenti képviselő személyében. Az államfő szerda déltől kezdi meg a konzultációt a politikai pártok küldöttségeivel az új miniszterelnök személyéről — az RMDSZ még nem döntött, támogatja-e Dăncilă jelölését a miniszterelnöki székbe.

 „A kutya nem hagyja ott a mészárszéket”

A főnökkel nem jó szembefordulni — mióta világ a világ, érvényes ez a kijelentés az élet minden területén, a legapróbb dolgokkal kapcsolatban is, hát még olyan nagy horderejű témákkal kapcsolatban, mint az igazságügy parlamenti felelősségvállalással (és nem sürgősségi kormányrendelettel) való módosítása, majd a kormánykarcsúsítás és a pedofilrendőr-botrány miatt a belügyminiszternő leváltásának tervezése (nem mellékesen ez a botrány tovább dagad, s egyre magasabb körökről derül ki: bár tudomásuk volt a férfi tetteiről, félrefordították a fejüket — többek között a rendőrszakszervezet a belügyminiszter által tavaly ősszel maga mellé emelt országos elnöke). Ha több nem is, de e három már bőven elegendő volt Mihai Tudose menesztéséhez — ráadásul ott van még a székely zászlókkal és lobogtatóik lobogtatásával kapcsolatos, sokféleképpen tálalt és sokféleképpen magyarázott kijelentése is, amelynek a menesztéshez különösebben semmi köze, bármennyire is szeretnének összefüggést látni a kettő között egyesek — viszont pártatlan politikai elemzők szerint „gyanúsan szerencsés véletlen”, hogy a Liviu Dragnea pártelnökkel való vérre menően komoly összetűzés után alig pár nappal hangzott el. S kerek egy héttel eme összetűzés után a Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága megvonta Tudosétól a politikai bizalmat, amivel egyrészt kicsikarták ugyan a lemondását, másrészt azonban komoly instabilitást is előidéztek, pongyolább megfogalmazásban: közröhej tárgyává tették az országot és önmagukat is — ismételten, hiszen alig egy év leforgása alatt a napokban a harmadik kormány fog megalakulni.

„Egy kormánynak a gazdaságpolitikával, a közintézmények megerősítésével kell(ene) foglalkoznia, és nem a személyes leszámolásoktól kellene visszhangozzon az ország, hanem például a nagyszabású beruházásokkal kapcsolatos közvitáktól. Az elmúlt 12 hónap alatt nagyon sok név, nagyon sok ember fordult meg a különböző tisztségekben, ami egyrészt az ország hitelének és hitelességének sem tesz jót, másrészt a gazdasági fejlődés folytonosságát bicsaklatja meg sorozatosan. Egy országot nem lehet úgy fejleszteni, hogy nincs konzekvencia, hiszen a változások — még ha csak árnyalati változások is — eltéríthetik az egész irányvonalat. Remélem, mielőbb megalakítják az új kormányt, kinevezik az új miniszterelnököt, s az olyan lesz, hogy megéri tisztségbe iktatásának egyéves 'születésnapját' is” — fogalmazott Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, hozzátéve a tisztségre javasolt Viorica Dăncilăval kapcsolatban: talán jobb lett volna egy erdélyi származású személyt javasolni, aki jobban ismeri a környezet gondolkodását és igényeit, mint egy teleormani. „Hogy lehetnek-e előrehozott választások? Nem hiszem. Procedurálisan Iohannis államfő feloszlathatja a parlamentet, ha kétszeri nekifutásból sem sikerül dűlőre jutni a miniszterelnök személyével kapcsolatban; valamint a parlament is feloszlathatja saját magát — amire, valljuk be, a nullánál is kisebb az esély. És az is meglehet, hogy az új kormány nem lesz éppen annyira új: az eddigi miniszterek maradnak, csak a miniszterelnök cserélődik. Ezekre nincs írott szabály. Elvileg a miniszterelnök dönt a csapatáról — gyakorlatilag meg látjuk, mi is történik, ha le akarja cserélni valamelyik csapattagot” — summázta. Hasonlóan fogalmazott az előrehozott választásokkal kapcsolatban Adrian Albu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szatmári elnöke, annak ellenére, hogy parlamenti ellenzékként ők voltak az elsők, akik előrehozott választásokat sürgettek és sürgetnek. „A szociáldemokraták megint sokszorosan bebizonyították politikai, közigazgatási és gazdasági szempontból, hogy képtelenek a kormányzásra. Feje tetejére állították a gazdaságot s ennek következtében a lakosságot, amely csak bizonytalanságot, instabilitást és áremeléseket lát, bármerre is fordul. Persze egy kormánynak foglalkoznia kell a gazdasággal és annak fejlődésével, de a PSD-kormány nagyobb érdeklődést tanúsított a gazdaság fejlesztése iránt, mint kellett volna, mint az egészséges lett volna — ez pedig visszaüt, az ostor pedig mindenkin csattan. Nézze, van egy mondás, miszerint a kutya nem hagyja ott a mészárszéket — ez a parlament sem fogja feloszlatni önmagát. Nyilvánvalóan az előrehozott választás lenne a legjobb megoldás arra, hogy megszabaduljunk az állandósult politikai válságtól és folyamatos acsarkodásoktól, s ez hozná meg a valódi stabilitást, ám ilyesmire az elmúlt majd' három évtizedben nem volt példa” — mondta.

Nem látja veszélyben a kormányprogramot és annak megvalósítását a Szatmár megyei szocialistákat vezető Aurelia Fedorca, aki elismeri ugyan: nem nevezhető örömforrásnak a párton belüli véleményellentét s annak a nagy nyilvánosság elé való kerülése, amely aztán a végrehajtó bizottsági gyűlésekhez vezetett, de maga a párt semmiképp sem vesztett erejéből, inkább megerősödött, hiszen közösen, egymás érveit meghallgatva és megvitatva hozták meg a politikai bizalom megvonásának döntését. „Remélem, Iohannis államelnök elfogadja és kinevezi miniszterelnök-jelöltünket, Viorica Dăncilăt, akinek nem csak bőséges politikai tapasztalatai vannak, és sokak tiszteletének örvend, de nőként valószínűleg több diplomáciai érzékkel is rendelkezik, mint a férfiak. Az ország újkori történelmében premiernek számítana a női miniszterelnök, hiszen Európa- és világszinten is kevés van belőlük, s ebben a 'férfiak által uralt' szakmában, a politikában mindig nagyon jó érzés egy női társat találni” — mondta.

Szabó Kinga Mária