Egyszerűnek tűnő, de mégis különleges jelenségnek lehetnek aktív szereplői azok, akik részt vesznek a román madártani egyesület szatmári osztályának akciójában, és kicsit figyelmesebben járnak-kelnek a városban vagy a faluban, ahol laknak, és feljegyzik, hogy láttak-e baglyokat valamelyik fán. Amióta emberi települések léteznek, azóta létezik az erdei fülesbaglyoknak az a különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit, és ezek fáin húzzák meg magukat a nappali órákban, s a közelben vadásznak sötétedés után. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, és jellemző, hogy a leggyakrabban látható erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

Telefonos, e-mailes bejelentés

A madarászok arra kíváncsiak, hol hány bagoly telel lakott településen; aki fán kuporgó magányos éjjeli vadászt vagy bagolycsapatot lát, február végéig tehet erről jelentést az ornitológusok adatbázisa számára. A jelentéstétel nem bonyolult, a madarászok arra kíváncsiak, melyik településen, milyen címen, milyen fajta fán, melyik dátumon hány bagoly lapult. Aki tehát lakott településen telelő baglyokat lát, a következő elérhetőségeken adhatja ezt a szakemberek tudtára: telefonon a 0261.877.302-es számon, illetve e-mailben a [email protected] címre írva elektronikus levelet. A nappal a fákon meghúzódó madarakra való rábukkanáshoz nem a lombkoronát kell bámulni, hanem a talajt kell figyelni, a jellegzetes bagolyköpetet vagy fehér színű ürüléket keresni. Amelyik fa alatt ilyesmi van, azon biztos, hogy téli vendég kuporog, már csak meg kell figyelni és össze kell számolni őket. Főleg tujákon, fűzfákon, jegenyén, nyárfán és nyírfán, valamint fenyőkön húzzák meg magukat ilyentájt a nappalozó baglyok.

Rágcsálópusztítók

Ez a mostani a tizenegyedik, Szatmár megyében zajló bagolyszámlálási akciója a madártani egyesületnek, a korábbi évek telei idején 300–400 bagolyról kaptak lakossági jelentést a madarászok, amelyek több mint tucatnyi településre beköltözve várták a hideg évszak végét. A baglyokat nincs miért elzavarni, teljesen ártalmatlanok, sőt, inkább jót tesznek, mint rosszat. Éjszakánként vadászni indulva megtizedelik a rágcsálópopulációt, egereket, patkányokat, pockokat zsákmányolnak. Egy bagoly egy éjszaka alatt három egeret kell hogy megegyen ahhoz, hogy jóllakva térjen reggel nyugovóra, úgyhogy egy tíz-tizenkét fős telelő bagolycsapat komoly vérveszteséget tud okozni az ilyenkor szintén a házak közelébe húzódó rágcsálóbandáknak.

Princz Csaba