Belföld

Itt a Duna – hol a Duna?

2026.07.29 - 19:47
A Duna vízszintjének csökkenése miatt leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is — értelemszerűen Magyarországon is komoly problémák vannak.

Szerda este közleményben jelentette be a Nuclearelectrica, hogy a Duna vízszintjének további csökkenésétől függően még szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is.


Közleményében a vállalat emlékeztetett arra, hogy ha a folyam vízszintje eléri a kritikus minimumot, és nem biztosítható a teljes kapacitással működő erőmű hűtése, a biztonsági előírásoknak megfelelően azonnal megteszik a szükséges lépéseket. Ezek közé tartozhat egy reaktor vagy akár mindkét reaktor leállítása is, ha a helyzet nem változik — a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát kedden állították le.

A Nuclearelectrica hangsúlyozta, hogy az intézkedések megelőző jellegűek, és a nukleáris biztonság, valamint a berendezések megbízható működésének védelmét szolgálják. Mint írják, folyamatosan nyomon követik a Duna vízállását, és az illetékes intézményekkel közösen döntenek majd arról, mikor kapcsolhatják vissza biztonságosan a cernavodai atomerőművet az országos hálózatra.

Négy évtizedes negatív rekord készül megdőlni

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) előrejelzése szerint július 29. és augusztus 5. között a Duna vízhozama a folyam országba való belépési pontjánál, Báziásnál enyhén, de továbbra is csökken, másodpercenként 1500 köbméterre. Ez az érték jóval elmarad a 4700 köbméter/másodperces júliusi és az 3900 köbméter/másodperces augusztusi sokéves átlagtól.


A Vaskapu alatt a vízhozam szintén enyhén csökken. A Román Vízügyi Igazgatóság korábbi közlése szerint a Duna eddigi legalacsonyabb romániai vízhozamát 1985-ben regisztrálták: akkor a belépési pontnál, Báziásnál másodpercenként mindössze 1400 köbmétert mértek.

A hajóforgalmat még nem függesztették fel, de korlátozták

A profit.ro összesítése rámutat: vannak helyek, ahol a folyam vízmélysége alig 2 méter, vagy még annál is alacsonyabb, és a romániai szakasz valamennyi kikötőjében alacsonyabb a helyi hidrológiai állomások viszonyítási szintjétől: Calafatnál -150 centiméterrel, Corabianál -120 centiméterrel, Giurgiunál -148 centiméterrel, Oltenițanál -109, Cernavodanál pedig -190 centiméterrel.
A kereskedelmi hajóforgalomban is korlátozásokat léptettek életbe — talán nem annyira köztudott, de a Dunán igen jelentős mennyiségű árut szállítanak, főleg gabonát, üzemanayagot és különféle nyersanyagokat — : a teherszállító uszályokat a megszokottnál kevesebb áruval lehet megrakni, hogy csökkenjen a merülési mélységük, s ezáltal sekélyebb szakaszokon is közlekedni tudjanak.

A teherszállító uszályok, hajók mellett a turista/szállodahajók közlekedése is nehézkes, a korlátozások és kijelölt hajóutak rájuk is érvényesek, már amennyiben betartják azokat.

Értelemszerűen Magyarországon is komoly problémák vannak

A Duna vízállása történelmi mélypontra süllyedt: Budapesten mindössze 28 centimétert, Baján pedig csupán 14 centimétert mértek. A rendkívüli aszály a Paksi Atomerőmű működésére is hatással van, ahol a rekordalacsony vízállás miatt az egyik blokk teljesítményét 254 megawattal kellett csökkenteni. 
Akárcsak itthon, a rekordalacsony vízállás nemcsak az energetikai infrastruktúrát, hanem a dunai hajózást is egyre komolyabban érinti. 

A közlekedési és beruházási minisztérium tájékoztatása szerint 15 szállodahajó várakozik a Duna magyarországi szakaszán, miközben a teherhajók többsége is vesztegelni kénytelen az alacsony vízállás miatt, illetve csak rendkívül kicsi terheléssel tudnak közlekedni.

Az alacsony vízállás gyakorlatilag a folyam teljes, 2412 kilométeres hajózható szakaszán megnehezíti a nagyobb merülésű hajók közlekedését —  és nem várható sem a Duna alpesi vízgyűjtőterületein, sem a Tisza vízgyűjtőjén területi átlagban említésre méltó mennyiségű csapadék a következő napokban, viszont újabb hőhullám érkezik az Alpokba és a fekete–erdő övezetébe.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Román Vízügy közösségimédia oldala)