Idén szeptember 22-én 21 óra 20 percre esett az őszi nap-éj egyenlőség — az az időpont, amikor a nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett, mint alatta, így a nappal és az éjszaka hossza megegyezik — és csillagászati értelemben is elkezdődött az ősz. Merthogy az ősz kezdetének (akárcsak a többi évszaknak) három időpontja is van, s ebből kettő a természet megfigyelésén alapul: a naptári ősz szeptember elsején kezdődik, az ősz hónapjainak (szeptember, október, november) figyelembevétele miatt; a meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik (viszont nagyon sok helyen a népi megfigyelés és hagyomány már augusztus 6-ától, Urunk színeváltozása ünnepétől számította az őszt, mert akkortól kezdenek sárgulni, színesedni a levelek), míg a csillagászati ősz szeptember 22-től (néha szeptember 23-tól) december 21-ig (néha december 22-ig) tart.

Az őszi nap-éj egyenlőség régebb jelentős ünnepnap volt, hiszen egybeesett a szüret és a betakarítás idejével — az emberek e nap estéjén nagy mulatságokat, bőséges vacsorákat rendeztek, tüzet gyújtottak, énekeltek-táncoltak, és nagyon sok helyen szentmisét is tartottak, hogy hálát adjanak a termésért, a jószágok és saját maguk egészségéért, illetve a nyári munkák sikeres elvégzéséért. De az őszi nap-éj egyenlőség után kezdődtek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok is, amelyek András-napon, az advent kezdetével zárultak.

Nos, a tegnap beköszöntött csillagászati ősz igencsak hűvös kelletlenséggel érkezett — a hőmérséklet jó pár Celsius-fokkal elmaradt az ilyenkor átlagostól —, és magával hozta az első havazást is, a Bâlea-tónál le kellett takarítani az úttestet a rárakódott veszélyes jégrétegtől, Predeal környékén pedig mínusz 9 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. A meteorológusok a következő időszakra sem jósolnak verőfényes, kellemesen meleg napokat, kéthetes előrejelzésük szerint lehűlés, talaj menti fagyok és csapadékos időjárás várható október elejéig.

Szabó Kinga Mária