A vasárnap délelőtti istentiszteletet követően  Ady Endre vallásos költészete címmel tartottak megemlékezést a szigetlankai református templomban a költő halálának 105. évfordulóján, a Szamos Diákirodalmi Kör, a LiterArt Magyartanárok Egyesülete, a Szamos folyóirat, és a Szigetlankai Református Egyházközség szervezésében.

A szervezők úgy gondolták, hogy mindig szükség van olyan eszmecserére, amely Ady Endréről szól a magyar szellemi életben, különösen a halála óta. Ady ugyanis jelképévé vált mindannak az ellenzékiségnek és nonkonformizmusnak, ami a kultúrában azóta megnyilvánul, és amely az alkotó egyént állítja a közgondolkodás középpontjába. Számot kell vetni a mai irodalom- és kultúrtörténet Ady-értelmezéseivel, de elemezni kell recepciójának és kultuszának az időszerű kérdéseit is. Szólni kell a költő választott és vállalt szerepeinek máig rendkívüli hatásáról is. Tudatában vagyunk Ady bonyolultságának, ellentmondásosságának, erényeinek és hibáinak. —  ezeket azonban nem előítéletesen, hanem a  magyar irodalom egyik legnagyobb költőjéhez méltó módon szeretnénk vizsgálni, illetve tudományos ítélet tárgyává tenni. Az én, az identitás, az individualizmus, a barátság és a szerelem, az irónia, az öntematizáció, a nyelviség, az Isten-kép, a zsoltáros stílus, a hagyományhoz és a nemzethez való viszony, valamint a szociális érzékenység és a kisúri öntudat ellentmondásossága mind szerepel az értelmezendő témák sorában. De szót kell ejteni Ady demokratizmusáról, szabadkőművességéről, zsidó-barátságáról. Szót kell ejteni költészetének sokrétűségéről, poétikájának sajátos vonásairól, ember- és magyarságszemléletének megdöbbentő mélységeiről is. 

Az istentiszteleten Rácz Ervin Lajos, a Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztora, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora hirdetett igét, majd a Szatmárnémeti Református Gimnázium filológia-teológia szakos kilencedik osztályos diákjai, a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai Ady istenes verseiből mutattak be irodalmi összeállítást Gál Gyöngyi magyartanár, a LiterArt Magyartanárok Egyesülete elnöke és Mátyás Erika zenetanár irányításával.

Ezt követően  a résztvevők megkoszorúzták az Ady-emléktáblát, előtte pedig Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője ismertette az emléktábla elhelyezésének előzményeit. 2018 októberében Tisza István meggyilkolásának századik évfordulóján emlékplakett avattak a politikus emlékére, majd egy évvel később, 2019 novemberében avatták fel az Ady Endre emléktáblát, halálának ugyancsak századik évfordulóján. Mindkét eseményen jelen volt Szőcs Géza költő, drámaíró, kultúrpolitikus.
Nem mellesleg az Ady-emlékplakett felavatását megelőzte egy kerekasztal-beszélgetés a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban. Százegy éjnek virrasztója: In memoriam Ady Endre címmel, illetve  2020. január 30. és február 1. között Az újraértelmezett Ady Endre címmel tartottak nemzetközi tudományos tanácskozást Nagykárolyban és Szatmárnémetiben Ady Endre halálának 101. évfordulója alkalmából.

A szigetlankai gyülekezett fontosnak tartja, hogy a két emléktábla ne maradjon elfeledve, az évfordulós megemlékezések időről időre ráirányítják a figyelmet arra, hogy bár Ady Endre és Tisza István nem voltak jó barátságban, világszemléletük alapján nem álltak egy oldalon, de mindkettejük tevékenysége jelentős. Az egymással szemben álló két emléktábla pedig azt jelképezi, hogy a nézetkülönbségek ellenére is keresni kell a kapcsolatot, az együttműködés lehetőségét.