Vidék

Isten háza az emberek házai között

A megáldott keresztelőkútból való szenteltvízzel hintette meg a híveket (Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye)
2022.05.02 - 15:17
Keveseknek adatik meg, hogy falujukban templomszentelésen legyenek — a pusztadaróci híveknek megadatott: az egyházmegye papjainak körében Istvánfi Szilárd plébános felkérésére Schönberger Jenő püspök szentelte fel a templomot, melynek építését 2005-ben kezdték el.

„Örömmel gyűltünk össze, hogy az Úr áldozatát megünnepelve megáldjuk új templomunkat. Vegyünk részt áhítattal ezeken a szent szertartásokon, hallgassuk Isten igéjét, hogy ez a mi közösségünk, amely a keresztvíz által született újjá, és ugyanazon oltárról nyert tápláló erőt, lelki templommá növekedjék, és az egy oltárhoz gyülekezve gyarapodjék az égi szeretetben” — mondta Jenő püspök szombaton Pusztadarócon, a Szent József, a munkás templom szentelési liturgiájának kezdetén.
A templomszentelés szertartása a liturgikus előírások szerint a templom előtti téren, a templom épületén kívül kezdődött: a pusztadaróci (és nem csak, hiszen a környező településekről, illetve Szatmárnémetiből is nagy számban érkeztek) hívek és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye papjainak körében Istvánfi Szilárd plébános úr ünnepélyesen felkérte Schönberger Jenő püspököt, hogy szentelje fel a templomot, amelynek építését 2005-ben kezdték el.

A plébános röviden ismertette, hogy a templom — titulusának megfelelően — Szent Józsefet mint munkást állítja a keresztény közösség elé követendő példaként; belső berendezéseit tekintve a faragott cseresznye-, tölgy- és hársfa dominál. Az oltár melletti üvegablakok a négy evangélistát ábrázolják, amelyek az Úr Jézus örömhírét hivatottak előtérbe állítani. Istvánfi Szilárd szerint az épület megjelenésében a modernitás és a rusztikus elgondolás ötvöződik, amelyben a nép Szent József közbenjárását kérve Istenhez akar közelebb kerülni, és a Mennyei Atyát mindenek felett tisztelni és imádni.

Az újonnan épült templomba bevonulva Jenő püspök megáldotta a keresztelőkutat, majd meghintette a népet szenteltvízzel.
„Keveseknek adatik meg, hogy falujukban templomszentelésen vegyenek részt, s ők jobban is tudják értékelni az új templomot, hiszen előttük épült, láthatták, hogyan nő ki a földből az az épület, amely Isten házává lesz az emberek házai között. Persze ez nem történik magától, rengeteg munka, anyagi összefogás eredménye, amihez Isten adott erőt — hozzá szálljon a köszönet majd évszázadokon keresztül, amíg a falak állnak!” — fogalmazott ünnepi beszédében a püspök, ugyanakkor köszönetet mondott a „lelkek építőinek”, a község volt plébánosainak is, akik szintén hozzájárultak a templom felépítéséhez; Illyés Csaba plébános úrnak, aki kezdeményezte az építkezést, majd Simon Attilának, Ulmer Mihálynak és Molnár Eduárd Gábornak, akik folytatták az elkezdett munkát, végül külön megköszönte Istvánfi Szilárd jelenlegi plébánosnak, hogy ízlésével széppé és egyedivé, Istenhez méltóvá formálta a felépült templomot.

„A legnagyobb köszönet és hála Isten után mégiscsak titeket illet, kedves pusztadaróci híveim. Nélkületek semmit sem tehettek volna papjaitok, és hiába lett volna a sok anyagi segítség. Mindegyikőtök egyéni hozzájárulása a legszebb és legragyogóbb tégla ennek a templomnak a falában. Ezért fogadjátok hálás köszönetemet! Isten bőséges áldását kérem rátok, munkátok gyümölcsére és a templomra, hogy Isten mindig otthon érezze magát köztetek” — hangsúlyozta a főpásztor, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a templom építésén keresztül is Krisztus misztikus teste, az egyház épül. A lelkek temploma pedig csak úgy épülhet közösséggé, ha „a plébánia tagjai szeretetben illeszkednek egybe”.
Jenő püspök rámutatott, hogy Krisztus új parancsot adott a benne hívőknek: hogy úgy szeressék egymást, ahogy ő szeretett. Ezért azt a tökéletességet, ami a gerendákban és a kövekben megjelenik, Isten kegyelméből a híveknek egymás között is meg kell valósítaniuk a szeretet által.
A főpásztor végül a Mennyei Atya segítségét kérte, hogy segítse a híveket, hogy lelkükben Isten templomát tudják építeni, amelyet majd Ő maga szentel fel az örök életre.

Lépcső Isten felé

Az igeliturgiát követően, az ünnepélyes hitvallás után következett a templom konszekrálása. Az eucharisztia bemutatásának előkészítéseképpen a püspök ünnepélyesen megkente az oltár négy sarkát szent olajjal, a krizmával, valamint a templom falait, és elimádkozta a felszentelő imádságot. Ezután az oltárgyertyákat meggyújtva a felajánlással folytatódott a szentmise, amelynek végén Istvánfi Szilárd plébános köszönetében bizalmát fejezte ki, hogy hosszú élete lesz az újonnan épült templomnak, amelynek hivatása, hogy lépcső legyen Isten felé, példát, reményt és hitet tanulva Szent Józseftől. Külön köszönetet mondott Matuz Istvánnak és Angélának az ólomüvegek elkészítéséért, amelyeken keresztül Krisztus világossága és fénye ragyoghatja át a templomban imádkozók lelkét. Magyari Mihály és Viorica ingyen, Isten dicsőségére, a medjugorjei kegytemplom padjainak mintájára készítették el a templom padjait. Különlegességként és páratlan alkotásként kell említeni a templomi berendezéseket: a templom főoltárképe Szent Józsefet ábrázolja, a Szűzanyát a gyermek Jézussal a názáreti hajlékban, munka közben, a tabernákulumot, a miséző oltárt, az ambót, a mellékoltárokat, a keresztelőkutat, a húsvéti gyertyatartót, papi széket, a ministránsszékeket, a keresztúti stációs képeket, a gyóntatószéket és a 12 apostol faragott képét.

A templom berendezését Hajas László és Annamária székelyudvarhelyi fafaragók készítették, s beszédében Hajas László rámutatott, hogy a templom berendezései, műalkotásai üzenetet hordoznak magukban: az oltár cseresznyefából és hársfából készült — a cseresznyefa gyümölcse frissítő, a hársfa teája gyógyító, akárcsak Isten igéje, amely frissít és gyógyít egyszerre. De elárulta azt is, hogy a bejáratnál lévő kereszt hátoldalára tizenegy ostorcsapást faragott, mert a tizenkét apostolból tizenegy magára hagyta a kereszten szenvedő Jézust; csupán János maradt ott a kereszt alatt. Hajas László számára fontos, hogy Jánosként ki kell tartani Jézus mellett, aki a legborzalmasabb perceiben sem szállt le a keresztről; éppen ezért a keresztény embernek is ki kell tartana a családja mellett házastársként, szülőként, de ki kell tartania a hivatásában is.

„Egy hét Strasbourg után, ahol sokszor a templomokat már turistalátványosságként kezelik, rendkívüli érzés volt eljutni ma Pusztadarócra, ahol egy erős közösség összefogása révén, sok év után új templomot szenteltek fel. A zsúfolásig megtelt templom mutatja, hogy a mi közösségünknek mennyire fontos a lelki támasz, amit a nyugati trendek gyakran el akarnak feledtetni velünk. Ez az épület hirdeti, hogy a mi magyar közösségünk anyanyelvben, hitben, nemzeti öntudatban erős, ennek megtartásában ad támaszt a ma felavatott katolikus templom is. Nem véletlen, hogy a fent említett kérdésekben a mostani népszámláláson is számot kell adjunk. Kívánok sikereket ennek az erős pusztadaróci közösségnek, aki közösségi összefogással új hajlékot épített a hitnek” — fogalmazott ünnepi köszöntőjében Nagy Szabolcs parlamenti képviselő.

Visszapillantó a kezdetre

Másfél évtizeddel ezelőtt, 2005. augusztus 28-án a pusztadaróci egyháztanács helyesnek látta Ilyés Csaba plébános felvetését, hogy új templom épüljön, mivel az akkori rossz állapotban volt, majd a 2005. november 27-én tartott egyháztanács elfogadta a plébános javaslatát, hogy az új templom a „ falu földjére” épüljön. Ezt a földterületet a polgármesteri hivatal átadta a plébániának, Péter József, az egyháztanács elnöke elrendezte a szükséges papírokat, és a telket a plébánia nevére íratta. 2006. május 28-án az elsőáldozás után egyháztanácsi gyűlést tartottak Pusztadarócon, amelynek témája az építendő új templom helye volt — a jelen levő nyolc tanácsosból hét a falu földjére, egy pedig ellene szavazott. 2006. december 11-én elkezdték az új templom építését, és karácsonyig már ki is ásták az alapot 2,5 méter mélységben. 2007. március 21-én elkészült a pusztadaróci templom alapja, 2007. május elsején volt az új templom alapkövének ünnepélyes letétele — a szentmise a régi templomban volt, és Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke tartotta. A hívek innen ünnepélyesen átvonultak az épülő templomhoz, ahol a megyéspüspök megáldotta és elhelyezte az alapkövet. A Szatmári Római Katolikus Püspökségen 2007. április 27-én lett iktatva a Szent József, a munkás tiszteletére felépítendő templom alapkőletételének dokumentuma. A templom tervezője Fazoli Csaba szatmárnémeti mérnök, kivitelezője a pusztadaróci Oláh János cége, 2008 októberében elkészült a templom tetőszerkezete. 2021-ben az új templomban nyolc ólomüveg ablak készült el, ezekből négy üveg a négy evangélistát ábrázolja, kettő a Szentlélek kiáradását, kettő pedig a tisztaság jelképét, a liliomot; 2022-ben helyére került a bútorzat, április 30-án felszentelték — május 1-jén pedig megtartották első búcsús ünnepét.

Összeállította: Szabó Kinga Mária