Ismét rosszul alakult a nyári betakarítási szezon Németországban, és vendégmunkásokat is nehezen találtak a gazdák a mezőgazdasági termelők országos szövetségének (DBV) pénteken közölt jelentése szerint.

A német gazdálkodók "megérzik a klímaváltozást", a folyamat hatásainak kezelése és az alkalmazkodás egyre nagyobb kihívás, amelyhez állami segítségre van szükség - emelte ki a jelentés berlini bemutatóján Joachim Rukwied, az érdekképviselet vezetője, hozzátéve, hogy adókedvezményekkel és tőketámogatással kellene segíteni a termelőket, hogy kiépítsenek egy biztosítási alapot az éghajlat változásából fakadó kockázatok ellen.

A tavalyi országos aszálykatasztrófa ugyan nem ismétlődött meg, de az ország középső és keleti részén, és egyes északi vidékeken ismét túl kevés csapadék hullott. Ezekben a térségekben a termés is különösen gyenge volt.

Az ország egészét tekintve a nyári betakarítási munkák eredményei csaknem valamennyi gabona-, zöldség- és gyümölcsfajtánál elmaradnak az utóbbi évek átlagától. A gabonatermés 45 millió tonna volt, ami 2,9 milliós csökkenés a 2013-2017-es időszak 47,9 tonnás átlagához képest. Egy-egy hektárról átlagosan 7 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 6 százalékkal marad el az utóbbi öt év 7,5 tonnás átlagától.

A DBV jelentésében kiemelte, hogy 2019 a zöldség- és gyümölcstermesztőknek is nehéz év, amelyet a többi között a "regionális időjárási szélsőségek" gyakoriságának növekedése és a gyümölcsérés előbbre tolódása jellemez.

A szárazság miatt az idén is többet kellett költeni öntözésre - áll a jelentésben, amely szerint a zöldség- és gyümölcstermesztésre használt terület 80 százalékát lehet öntözni, és az elmaradó csapadék öntözéses pótlásának költsége eléri az árbevétel 10 százalékát.

A szélsőséges időjárási jelenségek mellett számos gazdaságban "az idén is probléma volt, hogy miként tudnak elég szezonális munkást szerezni Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából" - tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy a politikának ezen a területen is lépnie kell, a munkaerőhiány enyhítéséhez "hatékony megállapodásokat" kell kötni úgynevezett harmadik - vagyis az Európai Unión kívüli - országokkal.