A tavalyi szezonban, tavasztól novemberig 66 romániai lakost, köztük egy Szatmár megyei személyt csíptek meg nyugat-nílusi vírussal fertőzött szúnyogok, és adták át a kórt. A megbetegedett lakosok közül nyolcan — a fővárosban, Călăraşi, Konstanca, Buzău, Iaşi, Olt, Teleorman és Vrancea megyében — belehaltak a vírus okozta megbetegedés szövődményeibe.

A nyugat-nílusi vírus most már évek óta felüti a fejét térségünkben a melegebb időszakban. Az elmúlt napokban ismét megjelent a vírus Romániában: egy 66 éves Prahova megyei férfinél regisztrálták a fertőzést, aki azonban huzamosabb ideje a Buzău megyei Beceni községben tartózkodott — így vélhetően itt csípte meg egy fertőzött szúnyog. A pácienst a Prahova Megyei Sürgősségi Kórházba szállították, a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzés egyik szövődményével, agyhártyagyulladással kezelik.

A vírus a madarakról terjed madarakra szúnyogok közvetítésével, így marad fenn a természetben. Az ember és a lovak a szúnyogcsípések által szintén megfertőződhetnek és megbetegedhetnek, de fertőző forrásként nem szolgálnak, mivel a vírus csak kis mértékben szaporodik el a vérükben, onnan azt a csípő szúnyog nem tudja felvenni.

A legtöbb, embert érintő fertőzés tünetmentesen zajlik. A fertőzött személyek néhány százalékánál 3–14 nap lappangási idő után enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek: láz, fejfájás, izomfájdalom, melyhez bőrkiütések társulhatnak. A betegek tünetei többnyire 3–6 nap alatt maguktól elmúlnak. Súlyos esetekben idegrendszeri tünetek lépnek fel agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás formájában, mely leggyakrabban idős embereket érint. A súlyos esetek kórházi ellátást igényelnek. A betegeknél csak tüneti kezelést lehet alkalmazni, nincs specifikus gyógymód, éppen ezért csak a szúnyogcsípések elkerülésével védekezhetünk a betegség ellen.

Védekezzünk a szúnyogok ellen!

Az ország bizonyos területei folyóink, tavaink környezetében, az ártérben fejlődő szúnyogok miatt fokozott szúnyogártalomnak vannak kitéve. Vannak olyan szúnyogfajok, melyek lárvái a különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek, ilyen szúnyogok pedig az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek többnyire magánterületen, kertekben, esetleg üzemi területeken találhatók, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók célzottan elpusztíthassák a szúnyoglárvákat. Bár a földi és légi kémiai szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják az elpusztított vérszívókat.

A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a megszüntetése nyújt megoldást a kis vízgyülemekben fejlődő szúnyogfajok ellen, ezt magánterületen a tulajdonos, a terület használója/kezelője tudja elvégezni. Ez nem igényel különösebb anyagi ráfordítást és vegyszerhasználatot, a környezetre nézve nem káros. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai is a vízgyülemek felszámolását javasolják elsődleges módszerként.

Magánemberként leginkább úgy tehetünk a szúnyogok ellen, ha megszüntetjük otthonunkban azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik, de a munkahelyen is oda kell erre figyelni. A nemzetközi kutatások szerint egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrésszel, autóbontással foglalkozó telephelyek, kertészetek, hulladéklerakók, de minden olyan munkaterület, ahol az esővíz felfogására szolgáló vagy alkalmas tárgyak vannak. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.

Zárt térben a legfontosabb a nyílászárók felszerelése szúnyoghálóval, mely biztos, hosszú távú és vegyszermentes megoldás. Ha szúnyogok jutottak a lakásba, szúnyogirtó párologtatóval vagy aeroszollal pusztíthatjuk el őket. Ami pedig a szabadban töltött időt illeti, ha a szúnyogok nagy számban vannak jelen, akkor bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket használhatunk.

Bumbuluţ Krisztina