Vidék

Ismét érmindszenti zarándoklatot szerveznek

Érmindszentről indult, a Világot hódította meg költészetével (Fotó: archív)
2022.11.15 - 09:05
A hagyományokhoz igazodva az Ady Endre születésnapjához legközelebb eső hétvégén rendezik meg az immár klasszikussá vált érmindszenti zarándoklatot.

Szülőfalujában emlékeznek tisztelői november 19-én, szombaton a 145 éve született költőre. 
A tervezett program szerint a megemlékezés a helyi református templomban kezdődik délelőtt 10:00 órától, ahol ökumenikus istentiszteletet tartanak, ezt követően, 10:30-tól Marosán Csaba kolozsvári színművész előadását tekinthetik meg az egybegyűltek, 11:00-től pedig ünnepi műsorra kerül sor. Az emléknap 11:30-tól koszorúzással zárul a költő szülőházának udvarán.

A zarándoklat előtti estén, azaz november 18-án, pénteken, 18:00 órától Marosán Csaba színművész a csanálosi kultúrotthonban Az Értől az Óceánig címmel Ady-estet tart. A műsor ingyenesen tekinthető majd meg.
„Ady Endre 1877. november 22-én született Érmindszenten, Budapesten hunyt el 1919. január 27-én. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjeként, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. Az Értől az Óceánig című előadásban Ady azon versei hangzanak el, melyek időtálló üzeneteket tartalmaznak” – olvasható a műsor kedvcsinálójában.

hirek/2022/november/ermindszent-1.JPG

Ady Endre: Hazamegyek a falumba

Szigorú szeme meg se rebben,
Falu még nem várt kegyesebben
Városi bujdosóra.

Titkos hálóit értem szőtte
S hogyha leborulok előtte,
Bűneim elfelejti.

Vagyok tékozló és eretnek,
De ott engem szánnak, szeretnek.
Engem az én falum vár.

Mintha pendelyben látna újra
S nem elnyűve és megsárgulva,
Látom, hogy mosolyog rám.

Majd szól: „Én gyermekem, pihenj el,
Békülj meg az én ős szívemmel
S borulj erős vállamra.”

Csicsijgat, csittít, csókol, altat
S szent, békés, falusi hatalmak
Ülnek majd a szívemre.

S mint kit az édes anyja vert meg,
Kisírt, szegény, elfáradt gyermek,
Úgy alszom el örökre.

Hírszerkesztő