A születéskor várható élettartam tekintetében Románia mindig is az Európai Unió egyik sereghajtója volt, és ez nem változott a legutóbbi felmérések tükrében sem. A javuló tendencia ellenére a születéskor várható élettartam Romániában még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban, ami egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethető vissza. A dohányzás szintje, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás a legmagasabb értékek között van az EU-ban, amely hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekkel, agyi érkatasztrófával és a rákkal összefüggő halálozások magas arányához — állapítja meg az OECD és a European Observatory on Health Systems and Policies közös áttekintése.

Romániában a születéskor várható élettartam több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2017 között (71,2 évről 75,3 évre), amely növekedés valamivel magasabb, mint az uniós átlag (3,6 év). Ennek ellenére a születéskor várható élettartam még mindig több mint öt évvel volt alacsonyabb az uniós átlagnál, ami 80,9 év. A romániaiaknál már csak a lettek (74,9 év) és a bolgárok (74,8 év) születéskor várható élettartama alacsonyabb.
A romániai nők átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a férfiak (79,1 év, szemben a 71,7 évvel). A nemek közötti különbség nagyobb, mint az EU egészében (5,2 év), ami annak köszönhető, hogy a férfiak nagyobb mértékben vannak kitéve kockázati tényezőknek, különösen a dohányzásnak és a túlzott mértékű alkoholfogyasztásnak, sőt, a várható élettartamban megmutatkozó, iskolázottság szerinti egyenlőtlenségek is erőteljesek.
A 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan 10 évvel élnek tovább, mint az alacsony végzettségű kortársaik, ez a különbség négy év a nők esetében — ez utóbbi nagyjából egyezik az uniós átlaggal. A várható élettartamban az iskolázottság szerint meglévő különbség a férfiak esetében viszont jelentősen meghaladja az uniós átlagot (7,6 év), ami részben azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb mértékben vannak kitéve a különböző kockázati tényezőknek. Ide értendő például a magasabb dohányzási arány és a helytelenebb táplálkozási szokások. Minthogy a magasabb iskolázottsághoz általában magasabb társadalmi-gazdasági státusz társul, a várható élettartamban az iskolázottság szerint meglévő különbségek jövedelmi és életszínvonalbeli különbségekkel is összefüggnek, ami mind a különböző kockázati tényezőknek való kitettséget, mind az ellátás igénybevételének lehetőségét befolyásolhatja. 

A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok, de nő a rákos megbetegedések miatti elhalálozások száma — közli az OECD. Az ischaemiás szívbetegség, a stroke és a rák felelnek a halálozások többségéért, a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a tüdőrák a leggyakoribb, előfordulása 2000 óta 14 százalékkal nőtt a romániai lakosság körében, ugyanakkor folyamatosan nő a végbélrák és a mellrák előfordulása is.

2017-ben a 65 éves romániaiak várhatóan átlagosan még 16,7 évre számíthattak, két évvel többre, mint 2000-ben. Ugyanakkor 65 év felett már több évet krónikus betegségekkel és fogyatékosságokkal élnek le. Jóllehet a nők 65 éves korban várható élettartama hét évvel meghaladja a férfiakét, az egészségesen eltöltött életévek száma hasonló a férfiak és a nők körében. A 65 éves és annál idősebb lakosok 46 százaléka számolt be legalább egy krónikus betegségről, amely arány 8 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A legtöbb ember képes önálló életvitelre időskorában is, de egyharmaduk említette, hogy a mindennapi tevékenységeik — például fürdés, öltözködés — során bizonyos mértékben akadályoztatva van, ezért segítségre szorul.

Mi a helyzet megyei szinten?

Az Országos Statisztikai Intézet összesítése szerint, bár Romániában az átlagéletkor 75 év, a különböző megyék között hatalmas különbségek vannak. A születéskor várható élettartam — sokak meglepetésére — Vâlcea megyében a legmagasabb, 80,07 év, ami már majdnem egyezik az európai uniós átlaggal. Ehhez képest a legrövidebb élethosszra a Szatmár megyei lakosok számíthatnak: Szatmár ebben még a legszegényebb hazai megyéket is „veri”, hiszen nálunk mindössze 73,79 év a születéskor várható élettartam. Ez azt jelenti, hogy Vâlcea megyétől nem csak közel 450 kilométer, de 7 év is elválaszt minket. A Szatmár megyei várható élettartam, ha világviszonylatban vizsgáljuk, hasonló a bangladeshi, guatemalai vagy vanuatui adatokhoz.

Országos szinten tehát a szatmáriak a sereghajtók a születéskor várható élettartam szempontjából, az utolsó helyeken Tulcea (73,86 év), Călăraşi (74,03), Giurgiu (74,09), Bacău (74,47) és Botoşani (74,49) megyékkel osztozunk.

A listavezető Vâlcea megyétől még a második Bukarest is jócskán lemaradt, ahol 78,17 év a várható élettartam, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán Kolozs megyét találjuk 77,53 évvel, míg az élen Brassó (77,05 év), Szeben (76,96), Temes (76,71) és Fehér (76,51) megyéket találjuk még.

Bumbuluţ Krisztina