Néhány nap múlva elkezdődik az új iskolai év, ami bizonyára sok változással fog majd járni, egy dolog viszont változatlan marad: most sem kapja meg minden tanuló első nap vagy akár az első hetekben a tankönyveket, nem lesz nehéz az iskolatáska, pedig az ígéretek szerint a tankönyvkiadás ismét állami feladattá vált. Nem változik az sem, hogy tovább folytatódik az oktatás átalakítása, az oktatási reform, amiről sokan azt mondják, nem folytatni kellene, hanem egyszer elkezdeni, vagy kiválasztani azt az időszakot, amikor aránylag jól működött a tanügyi rendszer, és azt a módszert kellene alkalmazni mindaddig, amíg kidolgozzák azt a reformjavaslatot, ami majd hosszú távon is hatékonyan alkalmazható lesz. Addig minden tanév úgy indul, hogy a tanárok leleményességén, pedagógiai érzékén, az addig szerzett tapasztalatán múlik, hogy mit oktatnak és hogyan. Lehet vitatkozni azon, hogy melyik a jobb: ha nincs tankönyv, és a tanár valami okosat tanít a diákjainak, vagy odaadják a diákoknak azokat a könyveket, amik tele vannak hibákkal, hamis adatokkal, rossz feladatokkal stb. Figyelembe veszi-e valaki, hogy függetlenül attól, hogy nincs tankönyv, vagy van, de rossz, a diáknak vizsgáznia kell? Lehet a diák bármilyen szorgalmas, egy rossz tankönyvből való tanulás nem segít neki, mint ahogy az sem, ha egy tanár azt tanítja meg neki a legjobb indulattal, amit nem kérnek majd a vizsgákon.

Évek, lassan évtizedek telnek el úgy, hogy minden évben problémák vannak a tankönyvekkel. A kiírás szerint általában olyan könyveket kellene megírni, amelyek megfelelnek a tantervnek, de ez vagy nem sikerül, vagy a tanterven változtatnak. Évek, lassan évtizedek telnek el úgy, hogy a tankönyvírók hibáznak, de annak nincs semmilyen következménye. A tankönyveket elbíráló bizottság is hibázik, de annak sincs semmilyen következménye. Hasonló hibákat követnek el a tankönyvfordítók is, de annak és a fordításokat elbírálók hibáinak sincs következménye.

Néhány nap múlva elkezdődik az új iskolai év. Nem egyszerű a fiatalokat rávezetni, hogy megértsék, mennyire fontos a tanulás. Még nehezebb akkor, amikor már első nap azzal szembesülnek, hogy sokszor megvan az ok arra, hogy ne tanuljanak, vagy ha tanulnak — legyen az bármi, úgyis a javukra szolgál majd —, később kiderül, hogy a vizsgákon egészen mást fognak kérni.

Elek György