Párizs helyett: falu csöndje — ezzel az Ady-versből vett idézettel hívogatta az Érmindszenten szervezett irodalmi tanácskozásra az érdeklődőket a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület. A szombati összejövetelen kevesen vettek részt, de sok tervet szőttek.

Gál Sándor református lelkipásztor igehirdetésében a feltöltődés fontosságáról beszélt. Jézus földi pályája során amikor fel akart töltődni, mindig elment Bethániába, ahol találkozott Máriával, Magdolnával és Lázárral. Így történt ez Jeruzsálembe való bevonulása előtt is, amikor a végső cél, küldetésének beteljesedése felé haladt. Jézus amikor elcsendesedett, együtt tudott lenni mennyei atyjával. A feltöltődés helye volt Érmindszent Ady Endre számára, akit mindig várt a kis faluja. Számára a végcél a szent nagy Óceán volt, de tudta: ahhoz, hogy valaki célt érjen, el kell indulnia valahonnan, ez az indulópont volt számára az Ér. Adyt szerette a falu népe, ezért a kritikákat is elmondták róla, hiszen az igaz szeretet az, amikor elmondják azokat a hibákat, amelyekből tanulni lehet.

Az itt tanácskozó csapatnak az a célja, hogy hozzájáruljon annak a küldetésnek a teljesítéséhez, amit a magyar nemzet felvállalt a Kárpát-medencében. Jó feltöltődni itt a templomban, amiről Reményik azt mondta: itt a holtak is mellénk ülnek. Ady másként látott mindent mint kortársai, a mai íróknak is másként kell látniuk a dolgokat, mint ahogy azt nagyon sokan látják hamisan — fogalmazott a lelkipásztor.

Varga Sándor színművész Ady: A föl-föl dobott kő című versét mondta el, majd Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket. Véleménye szerint Érmindszent a magyar kultúra egyik fellegvára, ahol a fizikai megmaradásért kell küzdeni. Hiába van múltunk, ha a jelenben folyamatosan fogyunk és nem vagyunk képesek belakni a Kárpát-medencét.

Kereskényi Sándor a posztmodern Ady-recepcióról tartott előadást. Adyt mint értelmiségit, vallásosságát és ÉN-problémáit vázolta fel. Arra a kérdésre próbált választ keresni, hogy felvállalható-e ma teljes egészében Ady Endre? Új kliséket kell kinyitni ahhoz, hogy Ady hatást gyakoroljon ránk. A megkerülések még ma is uralják az Ady-recepciót, mutatott rá, hozzátéve, egy olyan irodalomtörténeti modellt kellene felvállalni, ami nem értékítéletként, hanem a versek elemzése alapján jön létre. Adyra eddig vagy kígyót-békát kiabáltak, vagy a Magyar Messiásként emlegették, emlékeztetett.

Végh Balázs Béla, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület alelnöke arra kérte a történelmi Szatmár megye íróit, költőit, művészeit, hogy legyenek az egyesület munkatársai. Minden csak akkor működik, ha azt valakik működtetik. Érmindszent egy kis település, de szellemi értéke óriási. Ady egész életében a kicsinyességgel és a kicsiséggel küzdött. Ennek a tanácskozásnak az egyik fő célja: választ keresni arra a kérdésre, hogyan egyeztethető össze az egyetemesség a provincializmussal? Végh-Balázs Béla elmondta, javaslatokat vár, hogy milyen témakörökkel lehetne bővíteni az egyesület munkáját. Kereskényi azt javasolta, hogy Szatmári puritánok címmel kellene egy találkozót szervezni egy megújuló felekezeti gondolat szellemében. Közelebb kellene hozni egymáshoz az elit- és a tömegkultúrát.

A találkozó végén Végh Balázs Béla bejelentette, hogy a Szatmár Megyei Tanács támogatásával egy negyedévenként megjelenő 100–130 oldalas irodalmi, kulturális folyóirat fog indulni, aminek ő lesz a szerkesztője. Végh virágcsokorral köszöntötte Csiszár Ilonát, aki több évtizede gondnoka a jelenleg huszonegy tagú érmindszenti leányegyháznak. A résztvevők megkoszorúzták az Ady Endre szülőházán lévő emlékplakettet, majd a helyi református temetőben lerótták kegyeletüket Ady Lőrinc sírjánál.

Elek György