Vidék

Irányítanunk kell sorsunkat

2013.08.03 - 11:28

Immár 24. alkalommal rendezték meg a Kölcsey-emléknapot, a sződemeteri református templom kertjében. Jelen volt többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ országos szervezetének elnöke.

 

A sződemeteri református templom kertjében immár 24. alkalommal megtartott megemlékezés első mozzanataként Varga Sándor színművész szavalta el tegnap a Himnuszt, majd Pakulár István, a Tasnádi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédét Jakab könyve 2. versének 26. bekezdésére alapozta: „Mert ahogyan a test halott lélek nélkül, a hit is halott cselekedet nélkül.” Kölcseyhez hasonlóan a lelkipásztor is a tett jelentőségét hangsúlyozta. Bodor Zoltán római katolikus plébános három szóval jellemezte Kölcsey életművét: hit, remény, szeretet. Florin Holhos görögkatolikus parókus elmondta, hogy Sződemeter és Álmosd egy közös projektet készített Kölcsey összeköt bennünket címmel, s bár ez a projekt nem nyert támogatást, mégis sikerült közelebb hoznia a két település lakóit.

A lelkipásztori köszöntőket követően a Schmidt Mária által vezetett tasnádi Maestoso kórus a Miatyánkat énekelte el, majd Muzsnay Árpád, a megemlékezés főszervezője köszönte meg a lelkészek szavait. A főszervezői köszöntő után Gheorghe Marian, Sződemeter polgármestere üdvözölte a jelenlévőket, köztük a rendezvény magyarországi meghívottait a község lakosainak a nevében. Ezt követően egy szatmárcsekei fiatal szavalata hangzott el, utána pedig Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke intézett néhány szót a résztvevőkhöz. Az érdekvédelmi szervezet vezetője az 1823-as évet emelte ki, hiszen abban az évben íródott a Magyar Himnusz, és nemzetünk egyik legnagyobb költője, Petőfi Sándor is ekkor született. Az elnök egy hegeli idézettel folytatta mondanivalóját: ,,csak annak a nemzetnek van joga a létre, amelyik meg tud újulni”.

A Himnuszból az tükröződik, hogy a magyar nemzet sorsa elrendeltetett, de ugyanakkor benne van a hit, a remény arra, hogy mégis irányítani tudjuk sorsunkat. Tasnádi és álmosdi fiatalok szavalatai következtek, majd a Magyar Írószövetség képviselője, Monostori Imre beszélt Kölcseyről. Beszédében nagy hangsúlyt fektetett Kölcsey életművére. Szerinte olyan nemzeti kincsek nélkül, mint a Himnusz, a magyar nép botorkálna, nem találná helyét a világban. Ezután a szilágysomlyói és a szilágypéri fiatalok szavaltak el egy-egy verset, majd Kepe Lili, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója a Himnuszt mint imát jellemezte, és azt kívánta, hogy legyen velünk Kölcsey alkotói szelleme és mozgósítóereje.

A szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes rövid műsora után Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke mondott beszédet, majd a Maestoso kórus énekelt el néhány megzenésített Kölcsey-verset.

A rendezvényen egyébként végig díszőrséget állt a szilágysomlyói 16-os számú Báthory István cserkészcsapat, a koszorúzást Bendel József, az RMDSZ tasnádi szervezetének elnöke vezette le. A rendezvény végén Nagy Sándor, a Nagykárolyi Egyházmegye esperese mondott imát, majd a jelenlévők közösen énekelték el a Magyar Himnuszt.

 

Ifj. Deák Endre