Pontosabban Klaus Werner Iohannis tarolt Szatmár megyében is, vagy ha úgy tetszik, Viorica Dăncilă veszített Szatmár megyében is — olyannyira, hogy mindössze két településen, Ráksán (61,8%) és Nagyszokondon (53,73%) sikerült győzelmet aratnia abban a politikailag atipikus Szatmárban, amely ugyanúgy egyik bázismegyéje (volt?) a Szociáldemokrata Pártnak is, mint az RMDSZ-nek.

Az államelnök-választás második fordulójában a megye szavazásra jogosult lakosságának 37,83%-a, azaz 118 630-an adták le voksukat: 107 151-en a lakcímüknek megfelelő, állandó választási listán, 10 408-an (közel 800-zal többen, mint két héttel korábban) pótlistán, míg 1067-en mobil urnát igényelve szavaztak. A leadott szavazatok közül különböző formai hibák miatt a Megyei Választási Iroda 1878-at érvénytelennek minősített, a 116 752 érvényes szavazat pedig a következőképp oszlott meg a két jelölt között: 84 711 voksot (72,56%) Iohannis, 32 041 voksot (27,44%) pedig Dăncilă kapott — a legcsúfosabb vereséget Tartolcon szenvedve el, ahol a választók alig 9,9 százaléka szavazott rá, míg Iohannisra 90,1 százalék.

Ha nem is ekkora, de jelentős szavazatkülönbségek voltak szinte minden településen, Szatmárnémetiben Iohannis a voksok 75,42, míg Dăncilă 24,58%-át kapta, Nagykárolyban is Iohannis nyert 69,62 százalékkal, míg Dăncilă 30,38 százalékot kapott. A megye városai közül Sárközújlak állt mondhatni teljes mellszélességgel (82,34%) a liberális párti jelölt mellé, 17,66 százalék pedig a szociáldemokrata jelöltre szavazott. Bár a Nagykároly környéki sváb falvakban alaposan megcsappant a szavazókedv az első fordulóhoz viszonyítva (a részvételi arány átlagosan 20% körül mozgott, kivéve Kaplonyt, amely második volt a sereghajtók között), a szavazatok túlnyomó többségét Iohannis gyűjtötte be — Csomaközön 80, Kálmándon 87,74, Mezőpetriben pedig 86,59 százalékot. De még a konstansan sereghajtónak minősülő Szamosdarán is (ahol a polgárok alig 12,72%-a járult az urnák elé) kerek 100 voksot kapott, míg vetélytársa ennek negyedét, azaz 25-öt.