Szinte egy időben zajlik a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Klaus Iohannis, Románia elnökének a székelyföldi látogatása. Tusványos a kezdetek óta a Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, mely határon átnyúló együttműködést, román-magyar párbeszédet és kulturált magyar-magyar politikai eszmecserét is megvalósít. Azaz megvalósítana, ha mind a magyarokban, mind a románokban meglenne a hajlandóság az eszmecserére. A román elnök, ha valóban akarna tárgyalni a magyarokkal, elmenne Tusványosra, mert ott egyszerre találkozhatna több párt, több szervezet képviselőivel. Igen ám, de az elnök a 2019-es választásokra készül.

A 2014-es elnökválasztáson Iohannis a két magyar többségű megyében (Hargita és Kovászna) érte el a legjobb eredményt: Hargita megyében a voksok nyolcvan, Kovászna megyében pedig a hetvennyolc százalékát szerezte meg a második fordulóban. Ha Romániában valóban működne a képviseleti demokrácia, akkor az államfőnek nagyon oda kellene figyelnie erre a két megyére. Székelyföldi látogatásán Iohannis nem fog tudni kibúvót keresni az olyan témák elől, mint a közigazgatási anyanyelvhasználat, a kétnyelvű utcanévtáblák és a zászlók kérdése. Olyan témák ezek, amelyek a székelyek számára nagyon fontosak, Iohannis pedig két éve igyekszik ezeket lesöpörni az asztalról. Berlini látogatása során modellértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés tekintetében, Brüsszelben pedig óva intette a román kormánypártokat attól, hogy etnikai autonómiáról tárgyaljanak az RMDSZ-szel.

Mi járhat az államfő fejében? Mivel akarja meggyőzni a székelyeket, hogy a következő államelnök-választáson szavazzanak rá? A magát románnak valló Ionannis úgy értelmezi a kisebbségi kérdés megoldását, hogy az ő mintájára mindenki vallja magát románnak, hogy valóban igaznak bizonyuljon az a mondása, hogy Romániában modellértékűen meg van oldva a kisebbségi kérdés. Iohannisnak nem fáj az, hogy a szászok egy részét a Ceauşescu-korszakban eladták, azokat, akik átvészelték ezt a korszakot, most az államelnöki székbe jutott nemzettársuk igyekszik beolvasztani és ortodoxá tenni. Ez az államfő, ez a janicsár szellemiséggel rendelkező nemzettagadó akarja meggyőzni a magyarokat és a székelyeket, hogy szavazzanak rá újra. Ha a nemzetisége mellett nem tagadta volna meg a vallását is Iohannis, most, a reformáció 500. évében jó lutheránusként elkezdhetné a megtisztulást, és az elnökválasztásokig bebizonyíthatná, hogy ismét méltó a magyarok szavazatára. Ezt a paulusi változást bejelenthetné székelyföldi látogatásán vagy akár Tusványoson.

Elek György