Az elnöki hivatal közleményében Klaus Iohannis a történelem mérföldkövének nevezte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet 1948 december 10-én fogadott el az Egyesült Nemzetek Szövetsége. Szerinte a második világháború megmutatta, hogy nemzetközileg elfogadott szabályok nélkül az emberi jogok sérülékenyek, a szabadságot eltiporhatják a zsarnokok. Azóta ezek az alapértékek alkotmányokba és számos nemzetközi szerződésbe is bekerültek, tartalommal töltve meg az emberi jogok egyetemes védelmének ideálját.

Üzenetében az államfő emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi egy évben, a koronavírus-járvány körülményei között a közbeszéd egyik központi témája volt az emberi jogok és alapvető szabadságok oltalma az egész világon. A politikai döntéshozókat és az igazságszolgáltatást is foglalkoztató kérdést Klaus Iohannis szerint az államoknak kiegyensúlyozottan kellett kezelniük.

Az államfő rámutatott: nem könnyű feladat a közegészségügy és az élethez való jog védelme az emberi jogok és alapvető szabadságok érintése nélkül. Szerinte a döntéshozók soha nem fogadnak el könnyű szívvel emberi jogokat és alapvető szabadságokat korlátozó intézkedéseket, annak ellenére, hogy ezek legitim célt szolgáló, törvényes, ideiglenes és a célokkal arányos eszközök.

'Éppen emiatt csak állampolgári kötelezettségeink tudatában, egyénileg vállalt felelősséggel tudunk ezen az időszakon túljutni és újra korlátlanul gyakorolni a jogainkat és alapvető szabadságainkat' - idézte a közlemény Klaus Iohannist, aki arra biztatta a romániaiakat, hogy tegyenek meg mindent a saját és az embertársaik jogainak tiszteletben tartásáért.
AGERPRES