A parlament azonnali összehívását követelte csütörtökön Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) kormányfőtől Klaus Iohannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje annak érdekében, hogy még az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a törvényhozók elvessék a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatervezetet.

Iohannis szerint ellenfele csak így bizonyíthatja be, hogy a korrupcióellenes harc folytatására tett ígéretei nem csak a választók megtévesztését szolgálják. Az ACL államfőjelöltje az kérte a PSD elnöki tisztségét is betöltő Pontától, hasson oda, hogy a parlament pénteken utasítsa el a szociáldemokraták tavaly óta „jegelt” amnesztiatervezetét, ugyanakkor a törvényhozók adják ki az igazságszolgáltatásnak valamennyi meggyanúsított társukat, függetlenül attól, melyik pártban politizál az illető. A PSD tavaly decemberben akart amnesztiatörvényt elfogadtatni a parlamentben, de a végszavazást elhalasztották, miután akkori koalíciós partnerük, a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy nem támogatja a jogszabályt. Az ellenzék azzal vádolta a PSD-t, hogy korrupt politikusainak, köztük Adrian Năstase volt kormányfőnek, akar mentőövet dobni az amnesztiatörvénnyel. Iohannis az államfőjelöltek szerda esti televíziós vitáján azt jósolta, hogy az elnökválasztás után a PSD azonnal napirendre tűzi a választások miatt félretett amnesztiatervezetet, és Ponta első államfői ténykedése az lesz, hogy kihirdeti ezt a jogszabályt. Iohannis már a televíziós vitán is a parlament összehívását sürgette, de a szociáldemokrata jelölt nem reagált kezdeményezésére, csak azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek is vannak korrupcióval vádolt politikusai. Csütörtöki sajtóértekezletén Iohannis azt állította: Ponta „akkor is hazudott” kettejük tévévitáján, amikor azt állította, hogy a német törvények nem teszik lehetővé, hogy a külképviseleteken kívül másutt is román szavazóköröket szervezzenek Németországban. Rámutatott: az országos választási iroda is több ízben jelezte, hogy nincs törvényi akadálya újabb külföldi választókörök megnyitásának, de szerinte a Ponta-kormány szándékosan korlátozza a külföldön élő román állampolgárokat abban, hogy választójogukkal élhessenek. Az elnökválasztás első fordulójában több nyugat-európai országban sorok alakultak ki a román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát. A külföldön leadott 160 ezer szavazat több mint nyolcvan százalékát a jobboldali jelöltek kapták, míg Ponta a voksok 16 százalékát szerezte meg.