Klaus Iohannis azt nyilatkozta szombaton, hogy az Európai Tanácsban egyetértettek abban, hogy Nagy-Britannia kilépésekor határozottan ki kell állni az emberek érdekében.

'Az első, amit a Brexit tekintetében figyelembe kell venni, az az emberek sorsa, a mi esetünkben a Nagy-Britanniában dolgozó román állampolgárok sorsa. (...) Nem csak a tartózkodási és munkafeltételekről kell beszélni, hanem például a nyugdíjakról is' — jelentette ki Iohannis.

Rámutatott: az az elképzelés, hogy az európai állampolgárok minden jogukat megőrizzék azután is, hogy Nagy-Britannia kilépett az Unióból.

'A románoknak minden olyan joga meg lesz, mint az U27 államok polgárainak. Cserében hajlandók vagyunk meghagyni a brit állampolgárok azon jogait, amelyekkel az uniós állampolgárok rendelkeznek' — hangoztatta Iohannis.

Az államfő hozzátette: miután az emberek sorsáról beszéltek, tárgyalni kell a pénzügyi feltételekről is.

'Sokan a briteknek benyújtott számláról beszélnek. Nincs szó se benyújtott számláról, se a Nagy-Britannia által fizetett büntetésről, arról van szó, hogy a Brexit kirobbantása előtt voltak bizonyos felvállalt pénzügyi kötelességek és mindenki arra számít, hogy Nagy-Britannia eleget tesz ezeknek' — mondta Iohannis.

Elmondta: az Európai Tanácson a kilépési folyamat 'felosztását' kezdeményezték.

'Előbb csak a kilépésről tárgyalunk, és csak azt követően tárgyalunk az Unió és Nagy-Britannia viszonyáról, hogy ezek a tárgyalások egy bizonyos szintre jutottak.

Iohannis szerint arról is döntöttek, hogy a tagállamok ne tárgyaljanak egyenként a Brexitről.

'Csak együtt tárgyalunk a britekkel. (...) Mi jó kapcsolatra törekszünk Nagy-Britanniával, de a Brexit nem az Unió közös határozata, hanem a britek egyoldalú döntése volt' — hangsúlyozta Iohannis.

Kifejtette: a kilépés technikai részleteinek kidolgozásban a legjelentősebb szerepe a kormánynak van.

Elmondta: a Nagy-Britanniában lévő európai ügynökségek újraelosztási kritériumait júniusban teszik közzé, döntés ősszel várható.

'A kormánynak a legnagyobb gonddal kell felkészülnie, ha Bukarestbe akarja hozni az Európai Gyógyszerügynökséget. Már most ki kell jelölni egy épületet, amely székhelyként szolgálhatna, és ezt követően fel kell készülni a várható versenyhelyzetre, ami a finanszírozást, lakhatást és egyéb kapcsolódó problémát jelent. Lesznek politikai szempontok, de nagy szerepe lesz a logisztikának is. (...) Egyelőre nem értesültem arról, hogy a kormány azonosított volna egy székhelynek alkalmas épületet' — mondta el Klaus Iohannis.

Románia is versenybe száll azért, hogy befogadhassa a jelenleg Londonban székelő Európai Gyógyszerügynökség székhelyét — jelentette be korábban Ana Birchall, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.

forrás: AGERPRES (RO — szerző: Florentina PEIA, szerkesztő: Florin MARIN; HU — szerkesztő: ERDÉLY András)