A Szatmár megyei Someş Kisállat-tenyésztő Egyesület szervezett börzét november 18 – 20 között, a péntek délelőtti időszak a szakmáé volt, neves hobbi-állat bírákat hívott meg az egyesület véleményt mondani a jószágokról, a bíróktól kapott ismeretek birtokában felkészültebben indulni a két decemberi nagy eseményen: a budapesti és a bukaresti kiállításon és fajtatisztasági versenyen.

Két verseny is lesz

A nap egyik bírája Marinel Bertalan szárnyasokra szakosodott országos rangú bíró volt, aki szerint ígéretesek a kiállításra hozott sereglet példányai, jó eséllyel fognak ringbe szállni a két rangos megmérettetésen. „Bátorítanám a már tenyésztéssel foglalkozókat, hogy csak így tovább, ugyanakkor bátorítanám a még nem versenyszerűen tenyésztőket, hogy fogjanak neki komolyabban a hobbijuknak, mert munkával, odafigyeléssel és tanulással jó eredményeket lehet elérni.”

Hobbisták és anyagiasak

Az általános meglátás szerint az ágazat foghíjas, van hely az egyesületekben is a tenyésztőknek és van hely kiállításokon, versenyeken, új meg új példányoknak és fajtáknak. Sokan, akik hobbi helyett csak a hasznot nézik a fajtatiszta kisállatok tenyésztésében, lemorzsolódnak, szükség van a feltörekvő, új nemzedékre, akik szeretik az állatokat, képesek tanulni, kitartóak és szeretik a sikerélményt.

Kell a tömeg, kell a sok

Bertalan szerint jelenleg Brassó és Krassó-Szörény a legversenyképesebb a kisállat-versenyeken, mert ott a legtöbb a tenyésztő, ott a legtöbb a hobbi-jószág. Fontos a nagy szám, mutatott rá a szakember, mert kevesebb példányból kevesebbet tud válogatni a tenyésztő, egy fészekaljának, vagy egy alomnak öt százaléka lesz verseny-minőségű, mire felnő. Sokat gyengült az ágazatban Máramaros és Szatmár is, legtöbben a pénzért csinálták, akik az utóbbi időszakban a fenntartási költségek növekedése miatt felhagytak a tenyésztéssel.

Nem tamagochit kell tartani!

Ma már minden információ elérhető a teljes nevelési lánccal kapcsolatban, személyesen is könnyen elérhetőek a szakemberek, az interneten is van hivatalos, megbízható információ. Ennek ellenére azok a fiatalok,akik ma hobbiállat tenyésztésbe kezdenek kivételnek számítanak, mutatott rá Bertalan, túlnyomó többségül inkább nyúl a telefon, meg a táblagép után, mintsem hogy kisállatot tartson. Nyugat Európában már túljutott az internet-függőségen az új generáció nagy része, akik szeretik az állatot nem tamagochit tartanak, hanem élőt nevelnek. Legyen szó extrém hüllő-tartásról, vagy díszbaromfiról, mindenképpen ígéretesebb így, mint virtuálisan.

Princz Csaba