A közvélemény bizalmatlansága: Nyugat vs. Kelet, a nacionalista mozgalom felemelkedése a félretájékoztatás és az álhírek korában című közvélemény-kutatás június 1-15. között készült telefonos interjúk révén egy 1100 fős reprezentatív mintán. A hibahatár ą 2.95%.

A megkérdezettek 59,5%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szavazna-e egy olyan nacionalista pártra, amely a vallási értékeket és a hagyományos családot támogatja. 34,8%-uk erre a kérdésre nemmel felelt.

Azok közül, akik azt mondták, hogy a vallási értékeket és hagyományos családot támogató nacionalista pártra adnák voksukat, 61% kijelentette, hogy ha az illető párt olyan politikát folytatna, ami Románia kilépéséhez vezethet az Európai Unióból, akkor már nem szavaznának a szóban forgó alakulatra.

75%-uk vallotta, hogy nem támogatná azt, ha Románia Oroszországhoz való közeledését szorgalmazná, és 70%-uk támogatását veszítené el az illető párt, amennyiben a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozását kezdeményezné.

A válaszadók 64,8%-a volt azon a véleményen, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok nincsenek összhangban az uniós szabályokkal, még akkor is, ha ezzel uniós tagságának elvesztését kockáztatja. 28%-uk viszont azon a véleményen volt, hogy Romániának tagállamként tiszteletben kell tartania az uniós szabályokat, még akkor is, ha ez nemzeti érdekeket érint.

64,5% volt azon a véleményen, hogy Románia kilépése az EU-ból negatív hatással lenne az ország nemzeti érdekeire, 29,4% pedig úgy vélekedett, hogy Románia kilépése az Európai Unióból nem befolyásolná az ország nemzeti érdekeit.

 62,9% úgy vélte, hogy Románia jobb gazdasági fejlődést ér el a jövőben, ha az Európai Unióban marad, míg 27%-a szerint Románia gazdaságilag jobban fejlődne, ha nem lenne az EU-ban.

Románia nemzeti érdekeiként a következőket jelölték meg: 32,6% a gazdaság fejlődését; 24% Románia szerepének megerősítését az EU-ban; 11,9% a közlekedési infrastruktúra fejlesztését; 7,7% a sérülékeny rétegek védelmét; 6,8% a katonai kapacitás megerősítését; 6,6% a román nemzeti értékek megőrzését; 6% a gazdasági kapcsolatok fejlesztését Kínával/Oroszországgal; 4,4% a természeti erőforrások államosítását.

A megkérdezettek 90,6%-a azon a véleményen volt, hogy Romániának meg kell védenie a területén élő etnikai kisebbségek jogait, 7,7%-uk nem értett egyet ezzel az állítással.

AGERPRES