Bár a közoktatás ingyenes Romániában, ez a gyakorlatban közel sem igaz: a gyermekek iskoláztatásának rejtett költségei az elmúlt nyolc évben megkétszereződtek, mára meghaladva a háromezer lejt, mutat rá a Salvaţi Copiii România Egyesület felmérése.

Az oktatási rendszer alulfinanszírozottsága, a különböző elindított, de be nem fejezett reformok is hozzájárultak ahhoz, hogy az elméletben ingyenes közoktatás rejtett költségei megkétszereződjenek az elmúlt nyolc évben. Míg 2010-ben átlagosan 1490 lejt költöttek a szülők, hozzátartozók egy gyermek éves iskoláztatására, addig idén már jóval vastagabb pénztárcára van szükség ahhoz, hogy a csemete ne „maradjon le” a tehetősebb társaitól: a Salvaţi Copiii România Egyesület szerint 2018-ban az iskoláztatás rejtett költségei elérik 3093 lejt. Ez viszont csak egy átlag: az egyesület felmérése szerint vidéken 2757 lejt kell előteremteniük a szülőknek, városi környezetben viszont 3351 lejt. Az idősebb gyerekek ráadásul több pénzbe kerülnek. Az elemi oktatásban részt vevő gyermekek szüleinek évente átlagosan 2545 lejt kell elővarázsolniuk a pénztárcájukból, a általános iskolába járók szüleinek 3083 lejt, míg a középiskolás fiatalok szüleinek ennél is több kiadással kell számolniuk évente, átlagosan 3647 lejjel.

No de mire is kell költeniük az ingyenes közoktatásban részt vevő gyermekek szüleinek? — teszik fel sokan a kérdést. Elsősorban tanszerekre és tankönyvekre van szükségük a diákoknak, de sok tanintézményben a tantermek felszerelését is részben a szülők támogatásából valósítják meg, ráadásul nagyon sok diák szülei döntenek úgy, hogy nem elég az iskolában megszerzett tudás, így magánórákra is költenek. Az egyesület 2010-es és 2018-as felmérését összehasonlítva kiderül, hogy egyre több hozzátartozó vállalja a magánórákkal járó plusz anyagi megterhelést, hiszen míg nyolc évvel ezelőtt a diákok 24 százaléka járt korrepetálásra, addig idén már a 40 százalékuk. Az infláció növekedésével együtt pedig a magánórák díjazása is emelkedett, a nyolc évvel ezelőtti, éves szinten nagyjából 1350 lejről 1850 lejre. A legtöbben a középiskolások közül igénylik a korrepetálást, a diákok 56 százaléka.

Bár az iskolapénz befizetésére senkit nem lehet kötelezni, mégis minden hozzátartozó számára valóságos, nincs is olyan szülő, aki ne találkozott volna még ezzel. Nem mindenki fizeti be ugyanakkor az iskolaalapot: 2010-ben még a szülők 72 százaléka hajlott erre, idén viszont már csak 56 százalékuk. Tízből két szülő úgy tudja, hogy a szülői megajánlás kötelező, 46 százalékuk pedig azzal nyugtázza a befizetést, hogy abból a gyermeke számára vásárolnak taneszközöket és teszik komfortosabbá az osztálytermet. Azoknak a hozzátartozóknak a száma viszont jelentősen csökkent, akik azt állították, hogy iskolai beiratkozáskor, magasabb iskolai minősítésért vagy a vizsgákkor megszervezett protokollebédekre pénzt kértek tőlük, ez a korábbi 5 százalékról 1 százalékra csökkent.

Az elmúlt nyolc évben ugyanakkor olyan újdonságok is elterjedtek, mint az after school program, amelyért a szülőknek fizetniük kell, hiába az ingyenes közoktatási intézmények bonyolítják le. A Salvaţi Copiii România Egyesület szerint az after school programok, amelyekben a részvételt teljes egészében a szülők állják, folyamatos diszkriminációhoz vezetnek, hiszen nem minden gyermek hozzátartozói engedhetik meg maguknak — így a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei még rosszabb helyzetbe kerülnek, ráadásul folyamatosan szembesülniük kell a hátrányos megkülönböztetéssel.

Amennyiben viszont minden gyermek részese lehetne az iskola utáni programnak, nagyon hasznos volna mindenki számára. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei így több eséllyel tanulnának tovább, csökkenne az iskolaelhagyás. Egyenlő esélyeket kell biztosítani minden gyermeknek — közölte az egyesület.

Bumbuluţ Krisztina