Továbbra is nagyon alacsony azon romániai ingatlanok száma, melyekre tulajdonosaik kötelező lakásbiztosítást kötöttek, a hatóságok pedig változtatni szeretnének ezen. Ennek érdekében a Pénzügyi Felügyelet (Autoritatea de Supraveghere Financiară — ASF) azt javasolja, hogy egy lakásbiztosítási szerződés felmutatása legyen kötelező ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor. Az intézkedés szerepel az ASF következő időszakra vonatkozó stratégiájában, de még nem született döntés róla, számol be a digi24.ro. A több mint kilencmillió ingatlanból 1,75 millió volt 2022. december 31-én biztosítva árvíz, földrengés, földcsuszamlás ellen. Az adatokat látva az ASF tervei között szerepel a biztosított lakások számának növelése.

„Valószínűleg megnövelné a biztosított lakások és házak számát, ha adásvételkor fel kellene mutatni a biztosítási szerződést. Vannak olyan régiók az országban, ahol a domb elindult, és jelentős a földcsuszamlás veszélye. Meglepő, de ezeken a helyeken alacsony a biztosítási kedv. Csak egy tragikus eseményt követően értik meg az emberek, hogy nagyon hasznos a kötelező lakásbiztosítás, egy mentőöv a bajban” — nyilatkozta Nicoleta Radu, az Országos Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID) vezérigazgatója.

Kevés lakás van biztosítva

A PAID honlapján megtalálható 2020. december 31-ei adatokból kiderül, hogy a romániai ingatlanok 19,28 százalékára kötöttek tulajdonosaik kötelező lakásbiztosítást, azaz 1 753 520 aktív szerződést tartottak nyilván. A biztosítások háromnegyede városi, egynegyede pedig vidéki ingatlanokra lett megkötve. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a biztosított ingatlanok 94,7 százaléka A típusú, azaz betonból vagy téglából készült, 5,3 százaléka B típusú, azaz deszkából vagy agyagból épített. Az A kategóriájú ingatlanok esetében a biztosítás ára 20 euró, míg a B kategóriájú házak esetében 10 euró. A kötelező lakásbiztosítással rendelkező ingatlanok esetén a PAID természeti katasztrófa esetén 10 ezer eurós kártérítést fizet a B kategóriájú, míg 20 ezer eurót az A kategóriájú ingatlanok esetén.

Az elmúlt évben összesen 5 658 521,94 lej kártérítést fizetett ki a PAID a kötelező biztosítással rendelkező háztulajdonosoknak, akiknek az otthonát természeti csapás sújtotta. 583 esetben árvíz okozta károk miatt kaptak kárpótlást az ingatlantulajdonosok, 4 069 845 lej összeértékben, földrengés 46 esetben okozott kárt, a kártérítések összege ebben a kategóriában 128 041 lej volt, míg földcsuszamlás 55 esetben történt, és 1 456 226 lej kártérítés lett kifizetve.

Szatmár megyében tavaly év végén a lakóépületek 15,76 százalékára volt kötelező lakásbiztosítás kötve, azaz 23 242 szerződés volt érvényben, melyekből 14 587 városi, míg 8655 vidéki ingatlan. Tavaly a megyénkben történt természeti katasztrófák miatt 16 050 lej értékű kártérítést fizettek ki a károsult tulajdonosoknak.

Fakultatív biztosítás

A lakások kötelező biztosításával párhuzamosan a legtöbb hazai biztosítótársaság fakultatív biztosítási csomagokat is kínál ügyfeleinek, melyek a legtöbb esetben az ingatlan valós értékét, illetve az épületben levő anyagi javak egy részét is biztosítják. A 2008-ban elfogadott 260-as számú törvény 2015-ös módosítása értelmében fakultatív biztosítás csak abban az esetben köthető, ha a kötelező biztosítást már kifizette a tulajdonos. A természeti csapások — árvíz, földrengés, földcsuszamlás — után többnyire csak akkor fizet az Országos Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport, amennyiben több ingatlan megsérül a környéken, egy ingatlanban keletkezett kár esetén nem jár kártérítés, ezért is érdemes elgondolkodni a fakultatív lakásbiztosításokon. Egy biztosítási alapcsomag már tartalmazza a tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, tornádó, szélvihar, jégeső, tetőszerkezet beázása, betörés, rongálás, vandál cselekedetek által okozott károkat, de a hó súlya miatt történt káreset után is jár kártérítés.

Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a fakultatív biztosítás abban az esetben is fedezi a kárt, ha egy autó baleset következtében nekicsapódik az ingatlannak, házfalnak, amire egyre több eset van megyénkben is. Szatmár megyében ugyanakkor vannak térségek, ahol a földcsuszamlás okoz komoly gondot, emiatt megreped a lakóházak fala, súlyosabb esetben pedig lakhatatlanná válik az ingatlan. A törvény értelmében akinek nincs kötelező lakásbiztosítása, az 100 és 500 lej közötti bírságot kaphat a polgármesteri hivataltól vagy a hivatal által megbízott illetékesektől. Az önkormányzatok azonban nem élnek ezzel a jogukkal, állítja a PAID vezetője.

Akinek kérdése lenne a kötelező lakásbiztosításokkal kapcsolatban, hívhatja a PAID által üzemeltetett telefonközpontot a 021.9930-as számon hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve e-mailben, az [email protected] címen is a kérhet tájékoztatást.

Sógor Beáta