Influenzás eset nincs a megyében, de az idei megfigyelési időszak kezdete óta egyre több Szatmár megyei lakosnál regisztráltak felső légúti megbetegedést a családorvosok.

Két hete kezdődött a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság idei, szezonális megfigyelési időszaka. Míg az első héten 169 virózisos és tüdőgyulladásos esetet vettek nyilvántartásba, addig a számuk a második hét folyamán 261-gyel nőtt. A megbetegedések a leggyakrabban a gyerekek körében fordultak elő.

A 430 esetből 48-an egy év alatti kicsik voltak, 67-en 2–4 év közötti gyerekek, 89-en 5–14 évesek, 99-en 15–49 évesek, az 50–64 évesek közül 86-an betegedtek meg, az ennél idősebbek köréből 41 esetet jelentettek a hatóságnak.

A járványügyi szakértők szerint a felső légúti megbetegedéses esetek száma nem túl magas, de nem szabad elfeledni azt sem, hogy nagyon sokan nem keresik fel az orvosaikat, így ők nem is szerepelhetnek a hatóság statisztikájában.

Nem véletlen, hogy az ősz egyet jelent a nátha- és az influenzaszezon startjával: a légúti megbetegedéseket okozó, cseppfertőzéssel terjedő kórokozóknak ugyanis kedvez a hűvös, esős és szeles idő. A megfázás tünetei rövid, 1–2 napos lappangási idő után jelentkeznek. Először száraz, kaparó vagy éppen csiklandozó érzés keletkezik a torokban, majd megindul az egyre fokozódó orrfolyás — a nátha legjellemzőbb tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás —, majd az egész testben szétterjedhet a fájdalom. A betegség lefolyása során az orrváladék besűrűsödik és sárgás színűvé válik. Ami a meghűlést leginkább megkülönbözteti az influenzától, az, hogy a beteg általában nem lázasodik be, a hőemelkedés azonban jellemző lehet a tüsszögés, a könnyezés, a fáradtság és a levertség mellett.

Influenzánál ezzel szemben jól meghatározott vírusok okozzák a fertőzést, és a tünetek — magas láz, izomfájdalom, fejfájás, fáradtságérzés — általában súlyosabbak, mint a náthánál. Heveny felső légúti megbetegedés formájában zajlik le, orrfolyással, orrdugulással, ritkán hányinger, hányás és hasmenés is kísérheti, de nem jellemzőek a gyomor-bélrendszeri tünetek. A szövődmények kialakulása — például tüdőgyulladás — is sokkal gyakoribb és súlyosabb is, mint egy egyszerű megfázásnál. A betegek döntő többsége egy-két hét alatt teljesen felépül, súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények főleg idősebbeknél, krónikus betegeknél alakulhatnak ki.

Készüljünk a télre!

Bár már beköszöntött a meghűlések időszaka, szerencsére rengeteg vitamindús, szezonális zöldség — cékla, káposzta (savanyítva), tök, paszternák, karfiol — és gyümölcs — szőlő, alma, körte — kapható a Szatmár megyei piacokon, amelyekkel érdemes feltölteni vitamin- és ásványianyag-raktárainkat a télre.

A szezonális zöldségek és gyümölcsök étrendünkbe illesztése mellett figyeljünk arra, hogy kevesebb finomított szénhidrátot és cukrot fogyasszunk — tésztákban, kenyérben, tortákban, cukorkákban és üdítőitalokban fordul elő leginkább —, ezek ugyanis tápanyagként szolgálhatnak a baktériumok számára a bélrendszerben, és hozzájárulnak a gyulladások kialakulásához.

Az őszi időszakban érdemesebb korábban lefeküdni, korábban felkelni reggel és szabad levegőn többet mozogni. A túlzott mértékű izzadás azonban az őszi, hűvös időben már kerülendő, mivel az pont a tüdőre káros és könnyen megfázást okozhat.

A kórokozók könnyedén bejuthatnak a szervezetünkbe a szemünkön, az orrunkon keresztül a kezünk segítségével, ezért gyakran mossunk kezet és tartsuk be az alapvető higiénés szabályokat!

Bumbuluţ Krisztina