Sokan igyekeznek már a hétvége előtt beszerezni az ünnepi asztalra valót: vannak, akik elővigyázatosságból szeretnék elkerülni a hétvégi tumultust a piacokon és a bevásárlóközpontokban, mások pedig attól tartanak, hogy vészesen közelít Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a fertőzöttségi arány a 4-hez, ami azt jelentené, hogy pénteken, szombaton és vasárnap eleve kevesebb idő állna rendelkezésre a bevásárlásra, hiszen a jelenleg hatályos rendelkezések szerint e mutató fölött az üzletek már délután 6-kor zárhatnak, a kijárási tilalom pedig este nyolckor kezdődik. Amivel viszont a legtöbb szatmári egyetért: a húsvéti menüt nem árt idejében megtervezni, és már jó előre beszerezni a hozzávalókat, hogy ne teljen rohanással az ünnepet megelőző pár nap.

A nagyobb bevásárlóközpontok, de a kisebb helyi üzletek is számtalan akcióval várják a vásárlókat, mindenütt színes, húsvéti díszek hirdetik: a közelgő ünnepre itt érdemes vásárolni.

Húsvétkor az egyik leginkább keresett termék a friss tojás, hiszen nem csak a süteményekhez és töltött húsokhoz, salátákhoz használjuk, hanem rengeteg család még ma is igyekszik maga festeni, díszíteni a locsolkodóknak szánt piros tojásokat. A legolcsóbban a nagyobb szupermarketekben vásárolhatjuk meg darabonként 49 baniért, viszont lesz, ahol 60–80 banit, sőt, egy lejt is elkérnek egy-egy tojásért — igaz, utóbbiak csomagolásán azt hirdetik, hogy szabadtartású szárnyasoktól származó tojások. A házi tojást ennél drágábban szerezhetjük be: 1–1,50 lejes áron juthatunk hozzá, általában a piacon. Ha nem az ünnepi menü hozzávalójaként akarunk tojást vásárolni, hanem a locsolók számára készítenénk el a színes húsvéti tojásokat, nem várhatunk a tojásfesték megvásárlásával sem. Egy csomag tojásfesték ára 1,50–2 lej körül mozog, sőt, egy szatmári szupermarketben 39 baniért is láttunk, ami nagyjából 10 tojás megfestésére lesz elegendő, de ha a természetes színezésre voksolunk, akkor vöröshagyma héjával is megfesthetjük a húsvéti asztal díszeit, a locsolóknak szánt kedves kis ajándékot.

Persze ha van tojás, milyen a húsvét sonka nélkül? A legtöbb családban éppúgy a menü részét képezi, mint a tojásos ételek. Minden hentesáruboltban kapni most az ízletes hústerméket, csakúgy, mint a hipermarketek húsos részlegein. A házi, egész sonka kilója 35–40 lejbe kerül, a kötözött, főtt sonka 23 lejért, míg a kötözött nyers sonka 32 lejért vásárolható meg. A füstölt kolbász kilónkénti ára 25 lejnél kezdődik, míg az oldalasé 20–22 lej. Háztáji, egész füstölt sonkáért úgyszintén 35 lejt kérnek kilónként.

A piacon és a bevásárlóközpontok zöldséges részlegein is szebbnél szebb friss zöldségeket vásárolhatunk az ünnepi sonka és tojásos ételek mellé: egy csokor retket már 1 lej 19 banitól, egy köteg zöldhagymát 1,5–2 lejtől be lehet szerezni, a fejes saláta 1,89–2 lejért vásárolható meg, a sonka mellé reszelt, előre elkészített tormát pedig 8–10 lejért vehetünk üvegenként.

Régóta dívik felénk is, hogy nemcsak piros tojással, hanem csokoládétojással, csokinyuszival is jutalmazzák az ügyes gyermekeket: csokitojásokból, nyuszikból és aranyos dekorációkból összeállított csomagot 15–16 lejért árulnak az üzletek, csokinyuszit 3,5–3,99 lejért is vásárolhatunk — az ár persze mérettől és minőségtől függ.

Piros tojás — miből és meddig?

Az élelmiszer-biztonsági hatóság szerint nem árt néhány szempontot figyelembe venni, ha jó minőségű terméket kívánunk beszerezni, illetve felkínálni a családnak az ünnepi menü keretében.

Csak tiszta, friss, ép tojást vásároljunk! A tojás dobozán a minőség-megőrzési idő feltüntetése kötelező. A lejárt szavatosságú tojást ne vásároljuk meg, a közeli lejárati idejű termék esetén pedig gondoljuk át, mikor, mire szeretnénk felhasználni a tojást! Minden tojáson fel kell tüntetni egy külön számjelet, mely a tartási technológiára utal (0 –biotartás, 1 – szabadtartás, 2 – mélyalmos, 3 – ketreces technológiából származik), a származási ország betűjelét és a termelő tízjegyű regisztrációs számát. Az üzletekben a tojást tálcán is szabad árusítani, de fel kell tüntetni a csomagolóállomás azonosító számát és a felhasználhatóság időpontját, valamint a megfelelő tároláshoz is ajánlásokat kell tenni. Azt sem árt tudni, hogy a repedt, szennyezett tojások nem alkalmasak tojásfestésre. Tojásfestéshez kizárólag hivatalos árusítóhelyről beszerzett tojásfestéket (élelmiszer-színezéket) vagy természetes színezőanyagokat (pl. áfonya, hagymahéj, cékla) használjanak. A festett főtt tojás 5°C-on vagy alacsonyabb hőmérsékleten egy hétig eltartható. Az így tárolt festett tojás elfogyasztható.

Ne tartsuk egész nap az asztalon a piros tojást! A főtt, festett tojást legfeljebb 2 órán keresztül tárolhatjuk szobahőmérsékleten, hűtés nélkül. Ha ez nem valósítható meg, javasolt a festett tojást dekorációnak, és nem élelmiszernek tekinteni.

Sonka: ne legyen száraz vagy levet engedő!

A sonkákat tartósítás, íz- és színkialakítás céljából pácolják és/vagy füstölik. Pácoláshoz étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat és más összetevőket (adalékanyagokat) tartalmazó páclevet használnak (sonkák jelölésén ez a „nitrites pácsó”). Pácolás során a húskészítményt a páclébe merítik, vagy bedörzsölik vele a felületét, majd pácérettségig érlelik. A pácolás egy gyorsított változata a gyorspácolás, amely során a páclevet injektálással és/vagy vákuum segítségével juttatják a szöveti részekbe, amely által lerövidül az érlelési idő, és hamarabb kialakulnak a sonkára jellemző érzékszervi tulajdonságok (jellegzetes sonkaíz és -szín).

A gyorspácolt termék előállítási ideje, költsége és így a fogyasztói ára is alacsonyabb a hagyományosan pácolt termékhez képest, és érzékszervi tulajdonságai sem ugyanolyanok, mint a pácolással érlelt termékéi, valamint a gyorspácolt termék víztartalma jelentősen magasabb, így a megfőzése után a vásárló csalódottan tapasztalhatja a sonka méretcsökkenését.

A sonkák megnevezésében szereplő „füstölt” jelző kétféle műveletet is jelölhet. Ezeknél a termékeknél a füst előállítása történhet kemény fa közvetlen elégetésével, de pl. a füstaroma légtérbe párologtatásával előállított terméket is lehet füstöltnek nevezni. Ha a termék megnevezésében pl. a „füstölt ízű” kifejezést olvassuk, abban az esetben a füstaromát közvetlenül a húskészítménybe juttatják, pl. injektálással. A „füstölt” és a „füstölt ízű” sonka érzékszervi tulajdonságai között is tapasztalható különbségek vannak.

Az általános követelményként elvárt pácolt, füstölt sonka adta ízélményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott sonkák megvásárlása.

Vásárlásnál a fogyasztónak minden esetben ellenőriznie kellene, hogy a sonka érzékszervi tulajdonságait tekintve megfelelő-e, vagyis az állománya ne legyen túl kemény vagy beszáradt, és a termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő.

A levet engedő sonka legtöbbször a pácolás nem megfelelő módját jelzi (pl.: páclé túlzott befecskendezése), azonban jelezheti a hús nem megfelelő minőségét vagy éppen valamilyen romlási folyamatot is. Továbbá a vásárlás helyén fontos ellenőrizni a címkén a lejárat napját is. Minden esetben kerüljük az alkalmi árusokat, és megbízható, legális helyről vásároljunk! A túl alacsony ár árulkodó, például árcsökkentő tényező lehet a nagyobb páclétartalom, azonban az alacsony ár még nem feltétlenül jelent rossz minőségű terméket.

A sérült csomagolású termék megvásárlása nem javasolt, ilyen esetben célszerű felhívni a forgalmazó figyelmét, aki leselejtezi a terméket. Csomagolatlan termékek vásárlásánál a fogyasztó a csomagolt termékek címkéjén látható adatokhoz ugyanúgy hozzá tud jutni, mivel a forgalmazónak rendelkeznie kell a termék paramétereit tartalmazó dokumentummal, ami alapján a vásárlót kérésre tájékoztatni tudja.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: independent.co.uk