Háromhetes kialvatlanság miatti kimerültséggel, több mint két hete kezdődött székrekedéssel, fülbe szorult fokhagymagerezddel, a szabadságolást követő újbóli munkába állás okozta izomlázzal is felkeresték már az elmúlt hetekben a megyebeli lakosok a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályát — sőt, olyan is volt, akinek rémálma volt, az ijedtséget pedig olyannyira nem tudta kezelni, hogy inkább mentőt hívott, biztos, ami biztos alapon, és így került orvoskézre. 
Még mindig nem kevés azoknak a személyeknek a száma, akik olyan egészségügyi problémák miatt is mentőt hívnak, és a sürgősségire szállíttatják magukat, amelyek ellátására már napokkal, hetekkel azelőtt is sor kerülhetett volna a járóbeteg-rendelések keretében. Az orvosoknak minden esetet ki kell vizsgálniuk, a székrekedést, az ijedtséget és az izomlázat is, eközben pedig megoszlik az idejük az egyre több beteg között.

A koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások idején sokan féltek orvoshoz fordulni, attól tartottak, a kórházban megfertőződhetnek, mások nem jutottak el a szakorvosaikhoz, vagy éppen hanyagolták a romló egészségi állapotukat. „Vannak indokolatlan esetek is, de a hozzánk forduló páciensek zöme súlyos beteg. Az elmúlt két-három hétben sokkal többen fordulnak hozzánk, mint a járványt megelőző időszakban egy-egy napon. Nem egyedi eset a miénk, ugyanerről számoltak be más megyékben is a kollégáim, ugyanezt tapasztalják, országos jelenség” — magyarázta érdeklődésünkre dr. Moldovan Adrienn, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának főorvosa. 

Az elmúlt időszakban a 200-at is meghaladta a sürgősségin 24 óra alatt ellátott betegek száma, az esetek nagyjából 20 százalékában indokolatlanul fordultak az osztályhoz a lakosok. Jócskán megugrott viszont a bonyolult, valóban sürgős és halasztást nem tűrő esetek száma. „Egyre magasabb a súlyos betegek, a komplex esetek száma, amikor az egész szervezet érintett, ezeknek az eseteknek a kivizsgálása pedig hosszú időbe kerül, mivel több szakterületre is kiterjed, a helyes diagnózishoz és kezeléshez pedig több szakvéleményt is ki kell kérni” — tudtuk meg a doktornőtől. Éppen ezért, ha olykor elhúzódik egy-egy kivizsgálás, ebben az esetben a lakosok türelmét kérik.

Ellátás súlyossági sorrendben

A sürgősségi osztálynak a valóban sürgős, kritikus állapotú betegek ellátása az elsődleges feladata. A sürgősségi osztályokon a világon mindenütt feltorlódhatnak a betegek, éppen ezért előírások szabályozzák azt, hogy a beérkezők közül kiket kell azonnal ellátni, kik azok, akik sürgős orvosi segítségre szorulnak, de nem azonnal, és kik azok, akiknek az egészségi állapota megengedi a várakozást.
A pácienseket az osztályon a diszpécser fogadja, majd a betegosztályozó (triaj) asszisztens megméri az életfontosságú paramétereket, és a beteg állapotának súlyossága szerint állítja fel a vizsgálati sorrendet. A betegek ellátása tehát nem érkezési, hanem súlyossági sorrendben történik. Mivel a diszpécser és a betegosztályozó egészségügyi dolgozó folyamatosan a betegek között tartózkodik, a várakozási idő alatt is biztosítják a megfelelő szakmai felügyeletet. Ez a rendszer garantálja leginkább a betegek biztonságát. A betegek gyors kivizsgálása és állapotrendezése után születik döntés a hazabocsátásról vagy a megfelelő fekvőbeteg-osztály felé történő irányításról. A súlyos, kritikus állapotú betegeket a sürgősségin látják el.

A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház honlapjára is felkerült tájékoztató szerint az Egészségügyi Minisztérium által leszögezett kritériumok alapján veszik fel a sürgősségire a pácienseket, elsősorban akkor, ha az állapotuk kritikus; olyan komplikáció léphet fel, amely életveszélybe sodorhatja a pácienst; a beteg állapota folyamatos megfigyelést, különböző vizsgálatokat és ellátást igényel; a páciensnek sürgős műtéti beavatkozásra van szüksége; a diagnózist nem tudják azonnal felállítani, csak különböző kivizsgálások által, a beteg állapota pedig nem engedi meg azt, hogy hazamenjen; de akkor is a sürgősségire kerül a páciens, ha az állapota nem engedi meg, hogy ellássa saját magát, a beteg pedig egyedül él, és nincs családja; egyéb indokolt esetben, amikor a sürgősségi orvosa vagy az ügyeletes orvos úgy dönt, hogy szükséges a beteg beutalása.
A többfokozatú rendszer első kategóriájába tehát a közvetlen életveszélyben lévők tartoznak, akiket a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell ellátni. A második kategóriába a közvetett életveszélyben lévők tartoznak, ebben az esetben negyedórán belül ellátják a pácienst. A harmadik kategóriába a sürgős esetek tartoznak, itt a várakozási idő fél óra, majd a sürgető (60 perc) és végül a nem sürgős (120 perc) esetek következnek. Ez az idő azonban csupán mértékadó, hiszen lehet ennél kevesebb, de akár jóval több is attól függően, hogy időközben hány sürgős ellátást igénylő beteg érkezik az osztályra. Értelemszerűen a sürgősségi betegellátás csak sürgős esetben jelent azonnali ellátást.

Bumbuluţ Krisztina