A sebességkorlátozásokkal való visszaéléseket és a korlátozott sebességű országútszakaszok hosszát szabályozná a KRESZ-módosító javaslat

Szinte pillanatok alatt felkapta és fel is fújta az országos sajtó Márton Árpád képviselő törvénykiegészítő javaslatát — és sajnos alaposan félre is értelmezte. „Nem a sebességkorlátozásra vonatkozó értékeket akarom módosítani, szó sincs arról, hogy a lakott területen érvényes óránkénti 50 km/órás vagy bármelyik más felső sebességhatárt akarnám megváltoztatni! A módosító javaslatom arra vonatkozik, hogy ne lehessen indokolatlanul (!) lassúbb ütemre kényszeríteni a gépkocsivezetőket, ne lehessen visszaélni a sebességkorlátozás lehetőségével!” — magyarázta lapunk megkeresésére a képviselő. Jelenleg a romániai utakon a maximális sebesség lakott területen 50 km/óra, országutakon 90, gyorsforgalmi utakon 100, autópályán pedig 130 — indokolt esetben a település belterületén lehet alacsonyabbra, de 30-nál nem kisebbre módosítani, viszont nagyon sok helyen indokolatlanul és hosszú szakaszokon (néhol az egész településen át) 30 km/h-ra korlátozzák a sebességhatárt.

Valamennyi gépkocsivezetővel előfordult már, hogy „baktatásra” kényszerítette egy-egy sebességkorlátozó tábla a különben jó minőségű és széles aszfaltúton, s míg például alig 40 km/órás iramban döcögött — alig várva, hogy kiérjen a szigorított szakaszról —, azon gondolkodott (mérgelődött): miért is volt vajon szükséges a látszólag indokolatlan sebességkorlátozás? Jelenleg Románia útjain a maximális sebesség országutakon 90, gyorsforgalmi utakon 100, autópályán 130, lakott területen pedig 50 km/óra, „de a jelenlegi szabályozás szerint 30-ra is lehet csökkenteni a sebességet településen belül, ez a minimum. Ha valaki pedig úgy látja jónak, az egész ország területén bevezethetné a 30-as korlátozást, mert erre a törvény lehetőséget ad. Ezt kell jobban szabályozni, hogy ne lehessen visszaélni a korlátozás lehetőségével, és ezért nyújtottam be KRESZ-módosító javaslataimat. Betartható törvényre van szükség, amely nemcsak az állampolgárt, hanem a hatóságokat is kötelezi: ne a nyílegyenes úton indokolatlanul kitett korlátozó tábla környékén vadásszanak a gyorshajtókra a radarozó rendőrök” — magyarázta lapunk megkeresésére Márton Árpád képviselő.

Mint azt elmondta, meglátása szerint az iskolák, kórházak, közintézmények övezetében indokolt s alkalmazni is kell a 30-as sebességkorlátozást, de az már érthetetlen abszurditás, hogy egy egész településen ekkora sebességgel lehessen csak áthajtani — ez az értelmetlen lassúságra kényszerítés ugyanis sokkal nagyobb balesetveszély-forrást is jelent. A képviselő módosító javaslatában ugyanakkor megfogalmazta azt is: lakott területen kívül legtöbb három kilométeres szakaszon lehessen korlátozásokat bevezetni, ha az útviszonyok valóban indokolják. A képviselő emellett törvény által kötelezné az útjavításokat végző cégeket, hogy a munkálatok miatti sebességkorlátozó táblákat ne „felejtsék” hetekig, néha hónapokig a már rendbe tett utak mentén, ezzel is komoly balesetveszélyt okozva. „Az országos média sajnos alaposan félreértelmezte a módosító javaslataimat, hiszen én nem a 30, 50, 90, 130-as sebességhatárokat akarom módosítani, azok jól vannak úgy, ahogy vannak!” — nyomatékosított Márton. A határértékekkel, különösen a lakott területen belüli 50 km/órával teljes mértékben egyetért a Szatmár Megyei Rendőr-felügyelőséget vezető Vlad Florentin is. Mint mondja, ez az a sebesség, amelynél még biztonságosan lehet fékezni, ha a kocsi elé szalad egy gyermek, vagy ha elé lép egy gyalogos. „Ha ötvenes sebességnél rántjuk el a kormányt, még megúszhatjuk a balesetet, az árokba borulást, vagy fékezésnél a kisodródást, megpördülést. Arról már nem is beszélve, ha 50-nel ütközünk például egy villanyoszlopnak, jelentősen nagyobb az esély, hogy élve és kisebb sérülésekkel ússzuk meg, mint 80–90 km-es sebességnél. Nem véletlenül lett bevezetve, nem csak nálunk, de egész Európában, a lakott területeken belüli 50-es sebességhatár” — magyarázta Vlad, aki hosszú éveken át állt a közlekedésrendészet élén.

Szabó Kinga Mária