A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, pyrethroid-alapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium (PTE VNL) szakemberei.

Ilyenfajta szerek túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogok - genetikai mutáció révén -, ellenállóvá válnak ezek hatóanyagaival szemben. Emiatt a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére - hívták fel a figyelmet a felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Azt tapasztalták a szakemberek, hogy az egyik leggyakoribb - egyben a Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert faj - dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállóak a kémiai gyérítőszerrel szemben.

Az inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre nem hordoznak rezisztenciát, tehát érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan ezek is rezisztenssé váljanak - hívták fel a figyelmet.

A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.

A hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá - a rezisztencia kialakulását megakadályozva - a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni - olvasható a közleményben.

MTI
(Nytiókép: freepik.com / jcomp)