A bankok nem kisvállalkozás-segítést, hanem megfejhető hiteligénylőket látnak az IMMInvest programban. Amilyen gyorsan ment a hitelkérelmek elbírálása az országos hitelgarancia-alap (FNGCIMM) részéről, annyira lelassult a folyamat, amikor a bankokhoz került.

A pénzintézetek nem úgy járnak el, ahogy azt sok igénylő gondolta, hogy gyorsan rábólintanak, majd folyósítják az államilag garantált hitelt a koronavírus-járvány megszorításai miatt bajban lévő vállalkozásoknak, hanem újabb mérlegelésnek vetik alá a kérelmeket.

Amikor a vállalkozások benyújtották az igénylést az imminvest.ro portálon át a hitelgarancia-alaphoz, megadtak bizonyos pénzügyi mutatókat, alkalmazotti létszámot, forgalmat, forgó- és állótőkeértéket. Ám ez a bankoknak nem elég — mellesleg az sem, hogy állami garanciájuk van arra, hogy a meghitelezett összeget visszakapják —, hanem újabb papírokat kérnek az igénylő cégektől, több évre visszamenőleg is.

Parázs levélváltás történik bankok és igénylők között ebben az időszakban, a bankok nemcsak a hitelre váró cégek pénzügyi adataira kíváncsiak, hanem arra is, hogy milyen beszállítókkal volt dolguk az utóbbi egy évben, melyikkel milyen nagyságrendű az üzleti kapcsolatuk, sőt, bele akarnak nézni az ügyfeleket nyilvántartó könyvelési számlákba is.

Egyértelmű, hogy a bankok nem a vállalkozásokat akarják segíteni, hanem újabb, jól fizető ügyfeleket akarnak találni maguknak azok között is, akik ha nincs a program állami garanciát kínáló ígérete és a hitelek költségeinek átvállalása, soha nem folyamodtak volna banki kölcsönért.

Egy online értekezlet idején egyébként a bankok képviselői beszéltek arról, hogy olyan cégeknek szeretnének hitelezni elsősorban, amelyek folyamatosan aktívak voltak, míg nem jött a járvány, mert nem a költekezést szeretnék ösztönözni, hanem a termelést és a hosszú távú fejlődést, a folyamatos aktív jelenlétet a piacon.

Ehhez képest Florin Jianu, a Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) úgy tartja, az IMMInvest program azért jött létre, hogy azok a cégek is hozzáférjenek a banki hitelekhez, amelyek normális esetben nem tudnának, mert a mérések szerint tízből csak két kis- és közepes vállalkozás hitelképes.

A nem hitelképesek között nagyon sok a családi vállalkozás, egyéni vállalkozás és egy, két vagy három embert foglalkoztató mikrovállalkozás, de Jianu szerint ezekből sok van, és ezeknek is szükségük van egy kis pénzinjekcióra a talpra álláshoz.

Több mint ötvenezer kérvény érkezett a program május eleji indulása óta, ezekre a FNGCIMM emberei három napon belül válaszoltak is, ehhez képest a bankokhoz átkerülő igények közül csak mintegy ötezer lett feldolgozva két-három hét leforgása alatt.

Princz Csaba