- Polgármester úr, Ön immár 8 éve áll Vetés község élén. Mire a legbüszkébb eddigi munkájából?

- Nyolc évvel ezelőtt Vetés községben alig beszélhettünk infrastruktúráról. Amit máshol organikus módon, folyamatos munkával, 20-25 év alatt megcsináltak, azt nekünk két mandátum alatt kellett bepótolni. Sok munka volt, de ez elégedettséggel tölt el. Most ott tartunk, hogy Decebal utcáinak aszfaltozásától eltekintve teljesen ki van épülve az alapinfrastruktúra az egész községben: ivóvíz, szennyvíz, földgáz, elektromos áram, aszfaltozott út, közvilágítás. Sokszor hallom, hogy Vetés a leggazdagabb község. Ezzel nem értek egyet. Akkor lesz a leggazdagabb, ha sikerült megalkotni a közösség anyagi és szellemi értékeit.

- Mit ért ezen pontosan? De kérdezhetem úgy is, milyen út, milyen fejlődési lehetőségek állnak Vetés község előtt?
- Vetés előtt két olyan kihívás áll, amely meghatározza majd a község és az itt élő közösség jövőjét. Az egyik kérdést a hamarosan épülő gyorsforgalmi út veti fel. Nyilvánvalóan hatalmas pozitívum a teljes régió számára, hogy közel kerül az európai autópálya-hálózathoz. De legyünk realisták és lássuk be: egy komoly negatívuma is van: Vetés községben 80 hektár termő földet kellett kisajátítani. Az rendben van, hogy a gazdák megkapják a kormánytól a földek árát, de a kieső termés miatt fellépő veszteséget hosszú távon is kompenzálni kell!

- Hogyan lehet ezt a veszteséget ellensúlyozni?
- Hosszas tárgyalássorozat és rengeteg egyeztetés után Pataki Csabával, a megyei tanács elnökével ki tudtuk harcolni az Országos Útügyi Igazgatóságnál (CNADR), hogy összekötő út épüljön a község és a gyorsforgalmi út között. A Vetés és Óvári közé épülő csomópont pedig olyan gazdasági távlatokat nyit, amelyek évtizedekre határozhatják meg a község és az itt élő közösség gazdaságát és gazdagságát, jólétét.

- Fel van erre készülve Vetés?
- Hát ez az! Hatalmas felelősséget jelent, hogy az előttünk álló területrendezést megfelelő módon valósítsuk meg. Hozzáértés, tapasztalat és elhivatottság kell hozzá, hogy Vetés község érdekeit szem előtt tartva végezzük el ezt a feladatot.

- Ön két kihívást említett. Mi a másik?
- Amint már említettem, Decebal utcáinak aszfaltozását leszámítva a teljes községben ki van épülve az alapinfrastruktúra.  De Decebal utcáinak egy részére már megnyertünk egy millió eurót, a többi utca pedig szerepel egy másik, már szintén leadott pályázatban. Azt azért tudni kell, hogy akarni, ígérni sok mindent lehet, a legnehezebb viszont a szükséges pénz megszerzése.  
De térjünk vissza a kérdéshez: az infrastruktúra a legfontosabb, de nem elég ahhoz, hogy az ember jól tudja érezni magát egy közösségben. Ehhez szükség van találkozásra, szórakozásra, sportolásra alkalmas helyekre. Szóval, ha végre le tudjuk zárni az infrastruktúra kiépítését, akkor következhet egy sokkal szebb szakasz: hogy élhetőbbé, szebbé tegyük a községet. Akkor lehet szépíteni a faluképet, fákat ültetni, új járdákat építeni. Ezért a következő évek a kultúrotthonok felújításáról, az iskolák bővítéséről, a bölcsőde és a sportcsarnok megépítéséről fognak szólni. Arról, hogy valami szépet is alkossunk, ne csak túrjunk és aszfaltozzunk!    

Tóth Zsolt