Ilyés Gyula, Szatmárnémeti volt polgármestere, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is dolgozik azon, hogy módosítsák a hatályos törvényeket és engedélyezett legyen a magántulajdonban lévő épületek felújításának támogatása közpénzből.

A műemléképületek védelméről szóló törvény módosításának szükségességét Ilyés Gyula egy kolozsvári példával magyarázta. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elkezdte leszedetni bizonyos műemléképületek omladozó falrészeit, ezt követően a civil társadalom azonnal tiltakozni kezdett. Semmi rosszat nem csinált a polgármester, ehhez hasonló dolgokat Szatmárnémetiben is tettek, amikor elkezdett megbomlani egy műemléképület homlokzata és az arra járók testi épségét veszélyeztette. Természetesen ilyen esetekben le kell fényképezni az épületet, hogy azt majd az eredeti állapotába vissza tudják állítani, viszont közbiztonsági szempontból muszáj megtenni a szükséges lépéseket. Tudni kell azt, hogy amennyiben középületről van szó, és bármilyen baleset történik, akkor a polgármestert meghurcolhatják, mint ahogy történt Bukarestben a Colectiv klub esetén. Ilyés kifejtette, hogy Szatmárnémetiben akkor kezdtek el ilyen jellegű munkálatokat, amikor a Kazinczy (Ştefan cel Mare) utca 1. szám alatti házról hullott a vakolat. Sokféleképpen lehet magyarázni, hogy mit tesz vagy mit nem tesz az önkormányzat a műemléképületek védelmében. A törvénykezés kétértelmű. Van egy műemlékvédelmi törvény, ami mindenféle elvi mechanizmusokat megszab, megadja azt a lehetőséget, hogy közpénzből akár magántulajdonban lévő műemléképületek felújítását is támogassák, de ez a gyakorlatban sokkal bonyolultabb. Az önkormányzat megelőlegezheti a tulajdonosoknak a munkálatok költségeit, de azt a tulajdonosoknak vissza kell fizetniük. Egy másik törvény a külső homlokzatok felújításának kötelezettségét és finanszírozását szabályozza, ebből eredetileg éppen a műemléképületek maradtak ki, ami teljesen érthetetlen, hiszen éppen ezeknek a felújításához lenne szükség közpénzre. Egy év múlva törvénybe iktatták a műemléképületek felújításának finanszírozását is, de ugyanazzal a finanszírozási mechanizmussal, azaz az önkormányzatok meghitelezhetik a felújítás költségét a tulajdonosoknak, akiknek hozzá kell járulniuk a költségek fizetéséhez. Ez megint lehetetlen helyzetbe hozza az önkormányzatot. Egy olyan bérházat lehetetlen felújítani, amit visszajuttattak a tulajdonosának és az Amerikában él, de a házból három-négy lakást már eladtak a volt bérlőknek, akik ma kis nyugdíjból fizetik még a házrészleteket is, a földszinten van egy-két üzlethelyiség, amit szintén eladtak. Kolozsváron például néhány esetben be sem tudták azonosítani a külföldön élő leszármazottait az eredeti tulajdonosnak. Ilyés szerint ilyen esetekben kellene megegyezni, hogy a tulajdonosok a maguk részarányában járuljanak hozzá az épület felújításához, ami sokszor lehetetlen vagy évekig elhúzódik. Azoknak az épületeknek a karbantartásáért, amelyek önkormányzati vagy állami tulajdonban vannak, a működtető közintézmények felelnek. Szatmárnémetiben az állami tulajdonban levő épületek egy jó része megújult: a törvényszék, a Rákóczi utcai városi rendőrség, az ügyészség (volt Nemzeti Bank) épületei, de nem történt még semmi a posta és a vasútállomás épületével.

Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek Szatmárnémetiben egy kivételével (CFR iskola) már rendben vannak: a Kossuth-kerti volt közfürdő, a D-na Stanca Kollégium, a Mihai Eminescu Kollégium, az Iparosotthon, a színház épülete, a Tűzoltótorony, a megyei tulajdonban lévő két régi kórház. Más, önkormányzati tulajdonban levő műemléképülete Szatmárnémetinek nincs. Ugyanakkor sikerült megfelelő szerződéses háttérrel európai uniós pénzekből felújítani a Ioan Slavici Főgimnázium (volt katolikus leánygimnázium) épületét is. Sajnos a hasonló jogi helyzetben levő épületekre (a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium) a mostani európai uniós kiírási rendszerben már nem lehet pályázni. Volt még a Kazinczy utca 1. szám alatt lévő sarki épület, amit úgy sikerült felújítani, hogy az épület ötven százaléka városi tulajdonban van. „Elosztottuk formálisan az épületet két részre: a külső rész (homlokzat, tetőzet, ablakcserék) lett a városé, amit a város felújított, a belső rész felújítása pedig a lakókra vár. Utána következett volna a Fehér ház, melynek csak nyolc százaléka a városé. Elkészültek a tervek, de a sok lakás tulajdonosával már nem lehetett megegyezni a közös finanszírozásban, sőt, a számvevőszék, bár a felújítási terv most is ott van a város tulajdonában és bármikor felhasználható, mégis ki akarta fizettetni azt magánszemélyekkel, törvénytelennek értékelvén a városháza akcióját. A jelenlegi törvények alapján többet nem lehet tenni, csak a lakók hozzájárulásával. Nem is igazán a törvénnyel van a gond, amelyik megteremti a kötelezettségek és lehetőségek keretét, hanem az alkalmazási metodológiával, amely ellehetetleníti a gyors, hatékony beavatkozást, ami két szempontból volna nagyon szükséges: egyrészt közbiztonsági szempontból, másrészt az épület kulturális, eszmei értékének megőrzése miatt.

Ami a közbiztonsági okokat illeti, köztudott, hogy főleg ilyenkor, télen sok épület közveszélyessé válik, ezért azonnali beavatkozásra lenne szükség. Ez történik most Kolozsváron. Ezt a gondot nem lehet megoldani a törvény előírásaival. Az Amerikában, Izraelben élő, vagy rossz anyagi helyzetben lévő lakástulajdonosokat megbüntethetik ugyan, de ez nem változtat a helyzeten. Sőt, sok esetben az önkormányzat felelősségét sem lehet ezzel elhárítani, ugyanis ha az önkormányzatnak akár öt százalék tulajdona van az épületben, akkor rá lehet hárítani a felelősséget. Ugyanakkor ezeknek az épületeknek van kulturális, eszmei értékük is, amely nem csak a tulajdonosé, hanem a városé. Hogyha három-négy épület szépen fel van újítva, és ott van mellettük néhány csúnya, elhanyagolt épület is, akkor az az egész városrész aspektusát tönkreteszi. Hatékonyabb, gyorsabb törvényes beavatkozási lehetőséget kell biztosítani az önkormányzatok számára, legalább a műemléképületek homlokzatának felújítására” — fejtette ki Ilyés Gyula, aki maga is dolgozik azon, hogy módosítsák a törvényeket, engedélyezzék a magántulajdonban lévő épületek homlokzatának felújítását is közpénzből támogatni. Ezeknek az épületeknek a felújítását nyilvánítsák közérdekű munkává, ugyanúgy, ahogy azt már megtette a törvényhozás a hőszigetelések esetében.

Elek György