A királyt és hitvesét, Kamillát 2300 vendég, köztük hozzávetőleg száz államfő jelenlétében koronázza meg Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási vezetője a londoni Westminster-apátságban.

A London közepén, a parlamenttel szemközt emelkedő apátság több mint 900 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázó temploma. Itt koronázták meg hetven éve, 1953. június 2-án, trónra lépése után csaknem másfél évvel az akkor 27 esztendős II. Erzsébet királynőt, III. Károly édesanyját, és 1066 karácsonyán a normann hódítót, I. Vilmost is.

II. Erzsébet életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember 8-án elhunyt, és halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó.

A szombati ceremónián III. Károly feleségét, Kamillát is megkoronázzák, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a férfi uralkodók hitvesét a királynői cím, saját korona és a felség megszólítás illeti meg.

A percnyi pontossággal kidolgozott menetrend alapján a Westminster-apátság kapui helyi idő szerint reggel fél 8-kor nyílnak meg a vendégek előtt. Az államfők és a külföldi kormányok képviselői fél tíztől foglalhatják el helyüket, a külföldi uralkodóházak tagjai 10:25 órakor, a brit uralkodó hozzátartozói 10:35 órakor érkeznek.

III. Károly király és hitvese 10:20 órakor indul a Buckingham-palotából díszes menet (The King's Procession) élén a Westminster-apátságba. A menet az Admiralitás felé vezető Mall sugárúton halad, London kormányzati negyedének főutcáján, a Whitehallon jobbra fordul, és így érkezik az apátságba.

Az ezeréves hagyományokat tiszteletben tartó, egyúttal alapvetően vallási ceremónián számos ország uralkodócsaládjainak képviselői, államfők és miniszterelnökök, jótékonysági szervezetek reprezentánsai vesznek részt.

Amikor II. Erzsébet elhunyt – mivel törvényben szabályozott, hogy „a király soha nem hal meg” –, a trónt azonnal megörökölte a fia, Károly, aki addig – 20 éves kora óta – Wales hercegeként szolgált. Négyéves volt 1953-ban, mikor az édesanyját megkoronázták, és most 73 évesen rá is sor kerül.

III. Károly néven lett uralkodó, ami nem annyira magától értetődő, hiszen lehetett volna Fülöp, Artúr vagy György is – ezen keresztnevei közül is választhatott volna. Hivatalosan Erzsébet halálának másnapján a trónutódlási tanácsként ismert – a titkos tanács (körülbelül 200, korábbi és jelenlegi képviselő és főnemes), valamint néhány magas rangú köztisztviselőből, a nemzetközösség főbiztosaiból és London főpolgármesteréből álló – ceremoniális testület nyilvánította uralkodóvá a Szent Jakab-palotában.

Király, uralkodó

A Buckingham-palota mára mindent nyilvánosságra hozott a szombati koronázásról, a tisztség elfoglalásának szimbolikus csúcspontjáról. Arra egyébként törvényileg nem lenne szükség, hogy egy uralkodót megkoronázzanak királlyá (a két szó jelentésének különbsége, mióta a király hatalma a néptől és nem Istentől ered, összekuszálódott). Európában például ez maradt az egyetlen ilyen jellegű esemény, de A király beszéde című filmből is ismert VIII. Eduárd, II. Erzsébet nagybátyjának sem volt koronázása, igaz, ebben az idő szűke is közrejátszott, mert a házassága miatt gyorsan lemondott a trónról. Mai szemmel nézve költséghatékony és környezettudatos döntésként öccsét, VI. Györgyöt koronázták meg az Eduárdnak kijelölt időben.

Az is nemrég derült ki például, hogy György herceg (Károly unokája) lesz az egyik udvari apródja, amivel a kilencéves fiú történelmet írhat, hiszen apja, Vilmos után ő a második a trónöröklési sorban, vagyis feltételezhetően később uralkodó lesz belőle, márpedig ezt a feladatot korábban még soha nem látta el egy majdani király. Ahogy a westminsteri apátságban ez lesz hivatalosan az első alkalom, hogy Károly második feleségét, Kamillát a Queen Consort, azaz a királyné titulussal illessék.

De nem csak a királyi pár titulusa változik, hanem nagyobbik fiáé, Vilmosé és az ő feleségéé, Kataliné is, akik eddig Cornwall és Cambridge hercege és hercegnéje címet viselték, mostantól Wales hercege és hercegnéje lesznek.
Abban sincs egyébként semmi rendkívüli, hogy a tisztség elfoglalásának végpontjára, a koronázásra csak ennyi idővel Erzsébet halála után kerül sor. Ez már az ő esetben is így volt: apja, VI. György 1952-es halála után csak 1953 júniusában koronázták meg, az előkészületek ugyanis hosszú időbe teltek.

Összességében úgy tűnik, hogy a ceremóniát ezúttal lényegesen rövidebbre tervezik, mint II. Erzsébet 70 évvel ezelőtti, 1953-as koronázásakor. Olcsóbb viszont állítólag nem lesz, legalábbis a Mirror cikke szerint a biztonsági kiadásokkal együtt 250 millió fontot fizetnek érte az adófizetők, illetve a kormány. A királyi esküvőkkel ellentétben a koronázás állami esemény – emiatt végső soron a meghívottak listáját is a Downing Streeten állítják össze.

A kocsi

Az ünnepség pénteken kezdődött a Buckingham-palotában, itt fogadták este a meghívott vendégeket. Szombaton reggel indul aztán a „királyi menet” az apátság felé. Ez is visszafogottabb lesz Erzsébeténél: 70 éve 7 kilométer hosszú volt az útvonal, és 16 ezren járták végig, ehhez képest szombaton mindössze 2,3 kilométer hosszan menetel majd pár ezer meghívott.

Évszázadok hagyományát megtörve most először nem a héttonnás, aranyozott koronázási hintón utazik odafelé Károly és Kamilla – visszafelé már igen –, hanem a királyi flotta legújabb, hatlovas tagjával, amit először II. Erzsébet 2014-es gyémántjubileumán használtak. Azért esett ez utóbbira a választás, hogy így emlékezzenek meg az elhunyt királynőről, de valószínűleg az is felsejlett a döntéshozók előtt, hogy a 18. század óta használt hintóban még nincs fűtés, elektromos ablak és hidraulikus felfüggesztés.

A menet alatt a vendégek már a templomban fognak ülni, és az első hat darabot hallgatják abból a tizenkettőből, amit Károly a koronázása alkalmából rendelt. Az egyik himnuszt a Macskák zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber komponálta.

„Visszafogott” ceremónia

A meghívottak listája is szerényebb lesz, mint Erzsébetén, de így is jelen lesznek a más uralkodócsaládok képviselői. Mára mintegy 30 uralkodó maradt a világban, közülük ott lesz biztosan Monacóé, Spanyolországé, Japáné és Svédországé, ahogy tiszteletüket teszik államfők, illetve különböző jótékonysági szervezetek vezetői is.

A hírek szerint a résztvevők és a távolmaradók listáján is számos érdekes személy szerepel.
Ott lesz például Károly testvére, András yorki herceg, aki 2022-ben lemondott minden rangjáról és feladatáról, miután kiskorúak ellen elkövetett szexuális zaklatási ügybe keveredett. Viszont korábbi felesége, aki ma is a yorki hercegné címet viseli, Sára, nem lesz ott, sőt, meg sem hívták.
Részt vesz az eseményen a nézeteltérések miatt a feladatairól szintén lemondó, az Egyesült Államokban élő Harry sussexi herceg, aki először jelenik meg nyilvánosan a családdal azok után, hogy kiadták a Buckingham-palotának kellemetlen perceket okozó Tartalék című kötetét. Felesége, Meghan Markle színésznő nem utazott el, hivatalosan azért, mert pont ezen a hétvégén ünnepli idősebb gyerekük, Archie a születésnapját.
Kamilla volt férje és gyerekei, valamint unokái is ott lesznek – utóbbiak a királyné apródjaiként. A celebritások közül valószínűleg ott lesz Victoria és David Beckham, Stephen Fry, Rowan Atkinson, de a pontos lista még nem ismert. Joe Biden amerikai elnök a meghívás ellenére nem utazik Londonba, felesége, Jill Biden viszont igen. A világ nevesebb vezetői közül részt vesz az eseményen Emmanuel Macron francia elnök, Frank-Walter Steinmeier német államfő, Andrzej Duda lengyel elnök, Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, Sehbaz Saríf Pakisztán miniszterelnöke, Ursula von der Leyen az EB vezetője. Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviseli. Kína képviseletében elvileg ott lesz Han Cseng alelnök, ami azért okozott felháborodást, mert a kínai-brit megegyezést megsértve a hongkongi demokrácia bedarálásakor ő volt Kína helyi vezetője.

Összesen valamivel több, mint kétezren lesznek jelen, vagyis nem mindenki fér majd el az apátság főhajójában, ők a kápolnákban kivetítőkön követhetik a történéseket.

Az apátságban a mintegy kétórás koronázási ceremónia szinte minden pillanatában idézi majd a hagyományokat: Canterbury érseke, Justin Welby nagyjából úgy vezeti le a szertartást, mint az elődei a megelőző 900 évben. Az első koronázás itt I. (Hódító) Vilmosé volt, Károlyé lesz a negyvenedik. Újításként nagyobb hangsúlyt kap majd a női papság, és a nem anglikán vallási vezetőknek is aktív szerepet szánnak.
Isten óvja a királyt!

A szertartás elején az érsek bemutatja „a népnek” Károlyt, mire harsonaszó kíséretében a gyülekezet az előttük álló uralkodóként való elismeréseként elkiáltja magát, „God Save The King!”, azaz „Isten óvja a királyt!” (tavalyig ezt sem lehetett 70 éven át hallani), miközben Károly a 700 éves – emiatt „rendkívül törékeny” – koronázási szék mellett áll. 

“Ez a legrégebbi bútor, amelyet még mindig eredeti rendeltetésének megfelelően használnak” – mondta el a restaurátor Krista Blessley a brit közmédiának. Az 1272-től 1307-ig uralkodó I. Eduárd parancsára készült, azóta szinte minden koronázási szertartáson használták, de nem mindig vigyáztak rá kellőképpen, tele van karcolásokkal, például azzal a firkával, hogy “P. Abbott aludt ebben a székben 1800. július 5-6.”

A széket már eredetileg is úgy alakították ki, hogy közrefogja az 1200 éves Végzet kövét, amit a köztes 500 évben Skóciában használtak koronázásoknál, és amit most visszahelyeznek bele. Reméljük, nem valósul meg, amit a legenda állít róla, miszerint hangosan nyöszörög, mikor egy uralkodó ül bele, mert felismeri, egy trónkövetelő esetében viszont csöndben marad.

Az elismerés után jön a királyi eskü, ebben megfogadja, hogy betartja a törvényeket és fenntartja az angol egyházat. Leveszik a palástját, leül, majd az érsek krizmával (szentelt olajjal) felkeni és megáldja.

A felkenést egy díszes hímzett paraván mögött végzik, a nyilvánosság ezt a procedúrát a mostani alkalommal sem láthatja. Azért, mert ez az istentisztelet legszentebb része, de már csak azért is eltakarják, mert az uralkodó ilyenkor kevesebb ruhát hord, hiszen az Ampullából (egy aranyozott lombikból) a koronázási kanál segítségével a fején, a kezén és a mellkasán is egy keresztet rajzolnak az olajjal. Ez a kenet nem véletlenül tűnik vallásos motívumnak, hiszen “az uralkodót szinte pappá emeli” – fogalmazott a BBC-nek George Gross, a londoni Kings College koronázási kutatásvezetője, hiszen ez egy anglikán szertartás, az egyház feje pedig a brit uralkodó — Erzsébet uralkodása alatt egyébként öt érsek maradt ilyen feladat nélkül.

A korona

Ezt követően Károlyra feladják az aranyozott kabátot, az 1821-es, 3–4 kilós, aranyozott Szupertunikát, megkapja az országalmát és a két jogart (az egyik egyházi szerepét, a másik világi hatalmát jelképezi), majd a fejére teszik Szent Eduárd (III. Hitvalló Eduárd) 444 ékszerrel és drágakővel feldíszített, színtiszta 22 karátos koronáját. A fejdísz csak a nevét kapta Szent István magyar király kortársától, először valójában II. Károly koronázásánál használták 1661-ben. Ez a londoni Tower koronaékszereinek koronaékszere, az uralkodó csak a koronázás idején, kevesebb mint egy órát viseli (nem utolsósorban azért, mert a súlya 2,23 kilogramm, és nagyjából akkora, mint egy dinnye). Érdekesség, hogy a kövek – köztük ma zafír, rubin, ametiszt és topáz – kivehetők voltak a 20. századig, és koronázásokra ki lehetett őket bérelni, eleinte 500 fontért, ami ma 75 ezer fontnak (32 millió forintnak) felel meg.

A bayeux-i kárpiton koronával díszelgő Eduárd eredeti koronáját is évszázadokon át hordták a királyok, de I. Károly (ezek után nem lepődnénk meg, ha a III. Károlynál is történne valami a koronával) kivégzése után Oliver Cromwell elrendelte a beolvasztását.

“Mintha egy tonnát nyomna” – mondta Erzsébet a jelenlegi fejdíszről 2018-ban, mikor egy dokumentumfilm kedvéért megfogdoshatta. Ő csak a hatodik – fia a hetedik –, aki ezt a koronát viseli, dacára annak, hogy 17. századi, mert noha a II. Károlyt követő két királynak is ezt tették a fejére, de aztán kiment a divatból, és nem hordták 200 éven át. VII. Eduárd 1902-ben ismét ezt kívánta viselni, fel is újították, de röviddel a koronázás előtt megbetegedett, emiatt egy könnyebb koronát helyeztek a fejére.

A korona sziluettjét számos helyen használják a britek, az útleveleken, a brit posta logójában is megtalálni, és ez volt Erzsébet udvari szimbóluma (gyakran alatta az ER – Eizabeth Rex – monogrammal), Károly azonban egy másik, a Tudor koronát választotta jelképének, amit többek között nagyapja is használt, és amit a fején először VIII. Henrik viselt, majd eltűnt az angol forradalom alatt.

Mikor a korona Károly fejére kerül, két percen át csengetnek, harangoznak, trombitálnak a templomban, a Towerben 62 sorozat díszlövést adnak le, az Egyesült Királyság további 11 helyszínén további 21-et.

Aztán a király átül a trónra, ahol előtte letérdelve tisztelegnek és hűséget esküdnek neki a főnemesek, a királyi családból – az eddigiekkel ellentétben – csak Vilmos.

Egy Károlyéhoz nagyon hasonló, de egyszerűbb szertartással megismétlik kenettel és koronázással együtt az egészet Kamillánál is, de neki nem kell esküt tennie.

A ceremónia végeztével Károly fejéről Szent Eduárd koronája lekerül, helyette az egykilós, 2868 gyémánttal, 17 zafírral ellátott birodalmi állami koronát teszik rá, aminek része a méretes vörös Fekete Herceg rubinja és a világ legnagyobb gyémántjából levágott Cullinan II gyémánt, amit Dél-Afrika szeretne visszaszerezni, mivel szerintük az ő jogos tulajdonuk. A legnagyobb darabja, a Cullinan I, vagyis az Afrika Csillaga nevet viselő gyémánt az egyik jogar dísze.

Az anyakirálynő (II. Erzsébet szintén Erzsébet nevű anyjának) koronázási koronáján még egy ennél is híresebb gyémánt díszeleg, a Koh-i-Noor, ezt több ország is magának akarná tudni, ez a korona viszont nem lesz az ünnepség része. Kamilla, Károly dédnagyanyjának, a részben magyar felmenőkkel is rendelkező Teck Mária királynénak a koronáját kapja meg, csak előtte átalakítják az ő fejméretére, levesznek belőle pár pántot és feldíszítik a Cullinan III, IV és V-tel (pedig így is van már a 600 grammot nyomó ezüst fejdíszen körülbelül 2200 gyémánt).

A ceremónia után

Az apátságot a pár az „uralkodócsalád dolgozó tagjai” körében hagyja el, vagyis azon kilenc személlyel együtt, akik közfeladatokat látnak el, kötelezettségeknek tesznek eleget. Ebbe a körbe nem tartoznak már bele Károly közeli öltönyös rokonai – testvére, András herceg és fia, Harry herceg –, ők ezért elvileg nem is lesznek ott a Buckingham-palota erkélyén, hogy a nap végén onnan kövessék a királyi légierő történelmi és jelenlegi vadászgépeinek felvonulását (ez logikusan nem egy több száz éves tradíció).

Az ünnepségnek azonban itt még nincs vége, vasárnap is folytatódik, ekkor következik a „Big Lunch”, mikor az uralkodó arra szólítja fel alattvalóit, tartsanak nagy összejöveteleket, utcai ünnepélyeket. Ezeken is biztos meg lehet majd kóstolni az esemény hivatalos ételét, a koronázási quiche-t (Erzsébetnek még koronázási csirkéje volt), aminek a receptjét a királyi család főszakácsa, Mark Flanagan találta ki, és amely spenótot, friss tárkonyt és lóbabot is tartalmaz.

Este pedig a windsori kastélyban tartanak egy – BBC által élőben közvetített – koncertet, amin fellép többek között a Take That, Katy Perry, Lionel Ritchie a könnyebb műfajok képviseletében, valamint Andrea Bocelli és Bryn Terfel operaénekesek is. Rajtuk kívül Tom Cruise, Micimackó is, ők vélhetően énekelni nem fognak. És kivételesen a kocsmák, szórakozóhelyek is két órával tovább maradhatnak nyitva.
A koronázási hétvége hétfőn zárul, munkaszüneti nap lesz, de nem a pihenésnek, hanem az önkéntességnek szentelve. Károly és Kamilla azt kéri, ez legyen a „Big Help-out”, vagyis amikor az állampolgárok a közterületeket takarítják fel, szedik fel a szemetet, segélyakciókban vesznek részt, ez egyben egy remek alkalom arra is, hogy a jótékonysági szervezetek új önkénteseket toborozzanak.

Hírszerkesztő