Radu Bud prefektus Mircea Petru Drăgant nevezte ki a Szatmár Megyei Művelődési és Örökségvédelmi Igazgatóság élére. Megbízása hat hónapra szól, a tisztségre versenyvizsgát írnak ki.

Mircea Petru Drăgan Szatmárnémetiben született, a Mihai Eminescu Főgimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészeti Karán szerzett diplomát. Több, építkezéssel foglalkozó cégnél dolgozott, 1995-től került a Szatmár Megyei Művelődési és Örökségvédelmi Igazgatósághoz. 2001-től 2012-ig a szatmárnémeti önkormányzatnál dolgozott, majd visszakerült a kultúrához, ahol szakértőként tevékenykedett. Április 18-án, hétfőn Radu Bud kormánymegbízott kinevezte a Szatmár Megyei Művelődési és Örökségvédelmi Igazgatóság ideiglenes vezetőjének, megbízása hat hónapra szól. Az alábbiakban arról kérdeztük, hogy milyen tervekkel kezdte meg munkáját az intézmény vezetőjeként.

— Hogyan fogadta a kinevezését, milyen célokat tűzött ki maga elé?

— Igyekszem megfelelni az elvárásoknak, és elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket ez a tisztség megkövetel tőlem. Hat hónap nem elegendő ahhoz, hogy bizonyítani tudjak, de meg lehet szabni az irányt, amelyen haladva lehet elérni eredményeket. A fő hangsúlyt az örökségvédelemre akarom helyezni. Ez a tevékenység eddig is feladata volt az intézménynek, de elődöm inkább a versre és a verslap szerkesztésére fordított több figyelmet.

— Az örökségvédelem terén Szatmár megyében sok mulasztást kell bepótolni, vannak-e erre lehetőségek?

— Az örökségvédelemmel kapcsolatosan el kell mondanom, hogy Szatmár megyében el vannak hanyagolva a műemléképületek, ezek nagy része nincs karbantartva, az állapotuk folyton romlik. Ezek felújítására, legrosszabb esetben a konzerválására kell odafigyelni. Szatmárnémeti szimbóluma, a Pannónia Szálló nagyon rossz állapotban van, egy fekete pont a város térképén, amin valamilyen módon változtatni kell. Szintén fontos, hogy karbantartási munkálatokat végezzenek a Stefan cel Mare utcában lévő épületeken, amelyek jelenleg rontják a városképet, felújítva viszont a város ékei lehetnének.

— Milyen tervei vannak a falvakon lévő műemlékek restaurálásával kapcsolatosan?

— Fel akarom venni a kapcsolatot a megye városainak és községeinek a polgármestereivel, hogy az adott településeken lévő épületeket, történelmi emlékhelyeket leltárba vegyük, és megkeressük a lehetőséget azok felújítására. Gondolok itt elsősorban a műemléktemplomokra. A templomnak nem csak az a szerepe, hogy imádkozzunk benne. A templom jellemzi azt a közösséget, amelyik azon a településen él. A templomokat a települések lakói közadakozásokból építették, fontos volt számukra, hogy legyen templomuk, ma is fontos kell legyen, hogy azok legyenek karbantartva.

Szükségesnek tartom, hogy állítsunk össze egy fontossági sorrendet, hogy pályázni tudjunk európai uniós támogatásokra. Nem könnyű ilyen jellegű EU-s támogatásokhoz hozzájutni, de a helyi önkormányzatokkal közösen sok mindent el lehet érni. Nem hivatkozhatunk folyton arra, hogy mit miért nem lehet, meg kell tenni a szükséges lépéseket, és ki kell használni minden lehetőséget, mert ezzel jó célokat követünk.

— Vannak olyan épületek, amelyek már most olyan állapotban vannak, hogy nem lehet őket megmenteni?

— Lehetetlen nincs. Jó példa erre a hadadi református templom. Minden módszert kipróbáltak már a megmentésére, de eredménytelenül. Egy ideje egyre többször hangzik el, hogy nem érdemes több pénzt felhasználni a megmentési kísérletekre. Nemrég jelentkezett egy cég, amelyik jött egy javaslattal, ami hitelesnek tűnik. Júliusig megérkezik egy magyarországi támogatás, aminek segítségével elkezdődhetnek a Tövishát egyik legszebb és legjelentősebb középkori műemléktemplomának a megmentési munkálatai.

Elek György