Az 1,5–2 méteres nordmann fenyő a legnépszerűbb karácsonyfának való Szatmárnémetiben, mert ez egy tömbházlakásba is befér, és nem akad bele a plafonba a csúcsdísz se, amit rátűznek.

Megteltek a szatmárnémeti piacok fenyőkkel, már most is elég sokan vásárolnak karácsonyfának valót délutánonként. Kertészeket kértünk meg, hogy adjanak arra vonatkozó tanácsot azoknak, akik még nem vették meg a karácsonyfának valót, hogy hogyan válasszák ki maguknak a legjobbat.

Frissességteszt

Aki korán vesz fát, és sokáig szeretné feldíszítve a lakásban tartani, az jobb, ha meggyőződik róla, friss vágású-e a fa, sokáig maradnak-e rajta a tűlevelek. A kiszemelt fát a tönkjénél fogva a földhöz kell csapni, s ha hullik a levele, jobb nem megvenni, mert már nem sokáig fogja bírni. Egy-egy tűlevél meghajlításával is tesztelhető a fa frissessége: ha a behajlított levél ruganyos, és gyorsan kiegyenesedik, minden renben van, ha viszont törik vagy meggörbülve marad, rég kivágott fáról van szó.

Lutri a kiültetés sikere

Kertes házban lakók szívesen választanak maguknak cserepes fenyőt, ám attól, hogy van gyökere, és földben vészeli át a karácsonyt, még nem biztos, hogy meg is fog maradni a fa kiültetés után. A kertészek körében köztudott, hogy minden növény élni akar, tehát a cserépből szabadföldbe kiültetett fenyőben is ott az élni akarás, de a legtöbb esetben ez sajnos kevés. Fenyőkkel foglalkozó kertész azt tapasztalta, hogy a fenyő középső, mélyre hatoló, karószerű vezérgyökerének hossza a kulcs a fenyő megmaradásához kiültetés után. Fontosak az oldalsó gyökérkinövések is, de sokkal inkább a fenyőt tartó edény mélysége a mérvadó, amikor kiültetés utáni újrafoganásról van szó. De az elégséges vezérgyökér megléte sem jelenti törvényszerűen a növény megmaradását, ez meglehetősen kiszámíthatatlan dolog, sajnos nagyjából ötven százalék alatti a siker esélye. Tudni kell azt is, hogy a piacokon árult fenyőket nem földlabdával szedik ki, hanem dús szabad gyökérrel, és a fát számára idegen földkeverékkel ültetik bele abba a cserépbe, amelyikkel eladják. Persze ez sem jelent feltétlenül kudarcot a kiültetésben. Ami rontja a fenyők kiültetésekor a túlélési esélyt, az a hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-változás, ami a lakásbeli és a kinti viszonyokat illetően fennáll; ezen úgy lehet javítani, ha tényleges kivivés előtt alagsorban, zárt teraszon pihentetjük a fát.

Erdei vagy feketefenyő

A hozzáértők sajnálattal tapasztalják, hogy a piacok ez alkalommal is importból származó vágott fenyővel vannak tömve, miközben a pinus fajtabeli erdei és feketefenyők azok, amelyek a leghosszabb ideig megőrzik a lombjukat, és még az illatuk is erőteljesebb. Való igaz, hogy ezen fajok példányai kevésbé reprezentatívak, nincs meg az a klasszikus háromszög alakjuk, de feldíszítve már elég jól mutatnak, és az ünnep szép jelképévé válhatnak.

Fenyőárak

A szatmárnémeti piacokon valóban a nordmann fenyők vannak túlsúlyban, a legkeresettebb 1,5–2,5 méteres darabokból hozták a legtöbbet a kereskedők. Ezeket veszik a legtöbben, mert a legtöbb vevő tömbházlakásba szánja őket. Az ekkora, dán származású örökzöldek ára 130–180 lej között változik. Kevésbé népszerű fajták ettől sokkal olcsóbban is kaphatók, az egyszerűbb hazai fenyőből már kétméteres is hazavihető 30–50 lejért. Vannak Szilágy és Bihar megyei eredetű fákat árulók is, ők 40–250 lejes árat mondanak az 1,2–3,5 méter magas fáért, megjegyezve, hogy nem feltétlenül a méret szabja meg az árat. Az 1,6–2 méteres cserepes fenyők ára 150–180 lej.

Princz Csaba