Egy anekdota szerint egy kubai öregurat megkérdeztek róla, hogy a diktatúra körülményei között hogyhogy ilyen boldognak tűnik. Mire azt válaszolta: Süt a Nap, van rum, és vannak gyönyörű nők. Mi más kellene a boldogsághoz? A tudósok némileg más válaszokat adtak, pedig be kell látni, hogy ezek is eléggé erős érvek voltak — írja a hazipatika.com.

A tudósok már tudják, hogy a gének is szerepet játszhatnak a boldogság meghatározásában. Egyes emberek hajlamosak mentális problémákra (depresszióra, szorongásra), míg mások úgy tűnik, hogy védettebbek. De a gének csak mintegy 50 százalékát teszik ki azoknak a tényezőknek, amelyek meghatározzák a boldogságot. A körülmények, a környezet, az életmód a viselkedés és a gondolkodás folyamatai teszik ki a többit. Szerencsére e dolgok jelentős része ellenőrzés alatt tartható.

Ne hasonlítsa magát másokhoz

Előfordul, hogy elérjük a kitűzött céljainkat, amelyek addig motiváltak bennünket, és mégsem érezzük magunkat ettől boldogabbnak. Kutatások kimutatták, hogy a nagy események, vagy nagy teljesítmények, például egy diploma megszerzése vagy elköltözés egy új városba, egy ideig mintegy 40 százalékkal járul hozzá a boldogsághoz, de aztán a megszokás győz, s a boldogság elmúlik néhány hónapon belül. Ezért fontos olyan dolgokra összpontosítani, amelyeket ki-ki saját maga természetesen élvez, ahelyett, hogy másokhoz hasonlítaná magát abban a reményben, hogy egy célért dolgozni végül még több boldogságot okoz hosszú távon.

Mutassunk boldogságot, míg azzá nem válunk!

Néha a boldogság valóban csak választás kérdése: el lehet dönteni, hogy boldogság érdekli, s nem a szomorú hangulatot fokozza. Ez ugyanis a hozzáállás kétszer olyan könnyűvé teszi a harcot a borongással. Kutatások kimutatták, hogy egyszerűen mosolyogni, vagy egyenes állni már jelentős hatással vannak a hangulatra, a bizalomra és a perspektívára. Ugyanez mottó lehet alkalmazni a munkában. A szakmai tudás és a pozitív attitűd szinte kívánatossá teszik a folyamatos kihívásokat. Nem számít, hogy nem mindig sikerül minden. Nem kell tettetni a sikert, a félelem nélküli tevékenység gyakran kellemes és meglepő sikereket hoz, új ismeretek megszerzésével, és az új kihívás leküzdése miatti elégedettséggel jár.

Az idő többet ér a pénznél

A pénzt azért járulhat hozzá a boldogsághoz, mert támogatja az autonómiát, de végül az idő sokkal fontosabb lesz, mint a pénz. Egy nemrégiben közzétett tanulmány úgy találta, hogy az emberek, akik az idejüket inkább tartották értékesnek, inkább voltak boldogok, mint azok, akik a nagyobb hangsúlyt a pénzre fektették. Egy adott ponton mindenkinek félre kell tenni a munkát, és inkább a családdal és a barátokkal tölteni az időt, mert különben semmi esély sem lesz a boldogág elérésére.

Kikapcsolni egy kicsit

Ha valamit az őseinktől irigyelhetünk, hogy nem kellett aggódniuk a nyomás miatt, amit a kommunikációs technológiák helyeznek ránk. Egy 2015 tanulmány megállapította, hogy aki egyszerűen akarja növelni a boldogsága szintjét, annak elég, ha egy hétre kijelentkezik Facebookról, s ezzel máris képes csökkenteni a stresszt, és erősödik a képessége, hogy megélje a jelen pillanatait. A közösségi médiából és a figyelem-kereső kultúrából való kilépés valószínűleg abban is támogatást ad, hogy önkéntelenül is másokhoz hasonlítgassuk magunkat.

Emlékezzünk boldogabb időkre

Összpontosítva az élvezettel teli szenvedélyre sokkal hasznosabb a belső értékeken alapuló önbecsülés kialakításához, mint a hírnévvel vagy a pénzzel törődni, és külső elismerést várni. A University of Liverpool nemrégiben készült tanulmány amellett érvel, hogy felépíthetjük ezt a belső erőt a pozitív gondolatokra és érzésekre támaszkodva, amelyek kifejlesztik a pszichés zavarokkal szembeni ellenállóképességet. A pozitív gondolkodás erősítésének legegyszerűbb módja a kutatók szerint az emlékezés a boldog időkre.