Az óraátállításra mindannyian máshogy reagálunk, de az biztos, hogy a biológiai óránk és az egészségünk is megérzi. Egyes tanulmányok szerint a nyári időszámításra való áttérés első néhány napjában kimutathatóan magasabb a közlekedési balesetek és a szívinfarktusok száma.

Kikészíti a testünket az óraátállítás

Míg ősszel hetekig az az érzetünk, hogy egy órával többet alszunk, tavasszal ennek pont az ellenkezője igaz amiatt, hogy korábban találnak meg a reggelek.

Újra át kell állítani az órákat

2018. március 25-én (vasárnap) a nyári időszámítás kezdete miatt hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat, azaz veszítünk egy órát. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. A fáradtság negatív hatással van a teljesítményünkre és a koncentráció képességünkre, ez már nem új. Az viszont meglepő lehet, hogy akár már egy óra különbség is fennakadásokat okozhat szervezetünk kiegyensúlyozott működésében.

Megnő a szívinfarktusok száma

Egy svéd tanulmány szerint a szívinfarktusok száma nő a nyári időszámításra való áttérés első három napjában és csökken az őszi átálláskor. Emellett a közlekedési balesetek száma is magasabb a tavaszi óraátállítás utáni hétfőn egyértelműen a fáradtság miatt. És bár mindannyian máshogy reagálunk a kedvezőtlen változásra, néhány dolog a legtöbbünkre jellemző. Ilyen például, hogy sokkal nehezebben kelünk fel az első hétfő reggel, még akkor is, ha a megszokott időben fekszünk le vasárnap este.

Néhány tipp, hogy a lehető legkevésbé "fájjon" az óraátállítás:

Készüljünk fel rá! Állítsuk egy kicsivel korábbra az ébresztőt már az előző pénteken és szombaton is, ez kicsit könnyebbé teheti a hétfő reggelt. A gyermekeinket pedig már egy héttel az átállítás előtt dugjuk ágyba korábban minden nap.

Kezdjük egy tartalmas és egészséges reggelivel a napot! Ezzel azt üzenjük a szervezetünknek, hogy elindult a nap, még ha időben előbbre is vagyunk.

Ha napos idő van, használjuk ki! A napfény segít a biológiai óra helyreállításában és közérzetünkön is jelentősen javít.

Iktassunk be egy húsz perces szundikálást délutánonként. Már ennyi is elég, hogy frissebbnek érezzük magunkat.

Ragaszkodjunk a hét-nyolc órás rendszeres alváshoz. Ennyire ugyanis legalább szükségünk van ahhoz, hogy jól teljesítsünk.

Az elalvás és ébredés idejét ne változtassuk! Lehetőleg azonos időben menjünk ágyba minden este és keljünk fel másnap reggel.

A mozgás most is a legjobb barátunk. Mozogjunk mindennap, még egy kiadós séta is hatékonyabb alvást eredményezhet. Arra azonban figyeljünk, hogy lefekvés előtt két órával már ne végezzünk megerőltető testmozgást.

Száműzzük a koffeint és az alkoholt, nem is beszélve a cigarettáról. A kávéban, teában, üdítőkben és csokoládéban található koffeintől csak rosszabbul alszunk, és kevésbé kipihentnek érezzük magunkat. Ugyanez igaz a kiadós vacsorára is, lefekvés előtt három órával pedig már semmit se együnk.

Adjuk meg a módját az alváshoz készülődésnek. A rituálé része lehet az olvasás, pihentető zene hallgatása vagy egy forró illatos fürdő.