Hétfői ülésén került a Szatmárnémeti Városi Tanács elé a 17-es lakónegyednél, a Szamos-ártérben lévő konyhakertek helyére tervezett városi park témája.

Az ügyben már volt egy közmeghallgatás, az ügyhöz hozzászólók azt kérték, valahogy mégiscsak tartsák meg a harminc éve kialakult és azóta is organikusan alakuló, megtartott és gondozott kiskerteket — amelyeknek létrehozását anno — igaz csak szóban — az akkori önkormányzat engedélyezte a vidékről beköltözöttek, valamint azok számára, akiknek egykori lakóházait bontották le, hogy épülhessenek a tömbházak.

A polgármesteri hivataltól megkaptuk a tervező cég által ide készített látványterveket, ezeket közüljük itt, ennek a cikknek a sorai között.

Az ülésen, az övezeti városrendezési terv (PUZ) szavazásra bocsátása előtt szót kért Fülöp Tihamér a Milvus Csoport szatmárnémeti biológusa, aki nagyjábókl ugyanazt vázolta a tanácsosok számára, amit korábban közösségi oldalán is megírt.

A majd' négy évtizedes, gondosan megmunkált közösségi kertekért emelt szót

[…] „A Micro 17-es negyed melletti városi kert nem egyik napról a másikra jött létre, és nem közpénzből finanszírozott projekt hozta létre. A negyedlakók alapították 1989 után, és több mint 36 éven át szerves fejlődésen ment át.
Ma körülbelül 208 megmunkált parcella található itt. Minden parcella mögött emberek állnak, akik saját idejüket, munkájukat és pénzüket fektetik bele. Legalább 416 személy vesz részt közvetlenül a kertészkedésben, és ha beleszámítjuk a családtagokat, gyermekeket, unokákat és barátokat, akik itt töltik szabadidejüket, a haszonélvezők száma valószínűleg meghaladja az 1500 főt.

Tavasztól késő őszig minden nap emberek dolgoznak itt: termelnek, gondoznak, szocializálódnak és ápolják ezt a teret. Sokuk számára – különösen az idősebb korosztály tagjai számára – a kert mozgást, egészséget, önállóságot és közösségi összetartozást jelent.
Ráadásul minden család évente átlagosan mintegy 1500 lejt fordít egy 5 áras parcella fenntartására. Megszorozva a parcellák számával, a polgárok által ebbe a zöldterületbe közvetlenül befektetett összeg több százezer lejre rúg. Ehhez még ezer számra jönnek az önkéntes munkaórák.
Nem a fejlesztés megállítását, nem a beruházások blokkolását kérjük.
Csupán azt kérjük, hogy az önkormányzat vizsgálja meg a közösségi kertek megtartásának és a tervezett projektbe való integrálásának lehetőségét.
Európában számos példa létezik arra, hogy a városi kertek és a szabadidős területek megférnek egymás mellett. A modern fejlesztés nem a lebontást jelenti, hanem az integrációt.
Felhívjuk a helyi tanácsosokat: tekintsék ezeket a kerteket annak, amik valójában – több mint három évtizede épülő közösségnek.”

A felvetésre elsőként Maskulik Csaba szatmárnémeti városmenedzser reagált és elsőként fontosnak tartotta megjegyezni, az ártér, ahol ezek a kertek fekszenek közterület, amit a polgármesteri hivatalnak kötelessége szabályozottan tartani. „Nem akarunk ott semmit tönkretenni, de hosszú távon gondolkodva fel kell tenni azt a kérdést, hogy a következő generáció is gondozni fogja-e azokat a kerteket, vagy 5-10 év múlva el lesznek hanyagolva?” — tette hozzá Maskulik.

A témához Ressler Ştefan RMDSZ-tanácsos is hozzászólt. Szerinte egy jó gazdának el kell fogadnia ezt a PUZ-t amelyik egy nagyon kezdetleges fázisát jelenti az egész ügynek. Ez egy nagyon rugalmasan alakítható dokumentum. Ezt az első lépést el kell a tanácsnak fogadnia, minekutána minden érintettre odafigyelve nagyon szépen lehet az igényekhez idomulni ezzel.

A tervezetet, amiről ITT már írtunk, 18 igen szavazattal és 3 tartózkodással elfogadták.

Princz Csaba