Tegnap a szociális párbeszéd-ülés keretében Szatmárnémetiben találkozott Liviu Marian Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter a szakszervezeti képviselőkkel, a decentralizált intézmények vezetőivel, a vállalkozók képviselőivel.

A megbeszélésen Vasile Dârle, a Cartel Alfa Szövetség szatmári elnöke ismét felvetette, hogy a személyi gondozók és a nevelőszülők 24 órából 24 órát dolgoznak, ám ezen munka részarányos bérezése még mindig nem történt meg. A szakszervezeti vezető azt szeretné, ha a két kategóriába tartozó személyek bére 15 százalékkal növekedne, mely a ki nem vett túlórákat és szabadságokat kárpótolná. Dârle ezen kívül kihangsúlyozta, bár törvényi szabályozás van a kollektív munkaszerződés megkötésére vonatkozóan, a legtöbb munkavállaló ezt nem tárgyalási alapon íratja alá az alkalmazottakkal. Ebben a vonatkozásban módosítani kellene a törvényeken, mondta a szakszervezeti vezető. Ioan Drăgan, az egyetem előtti oktatásban dolgozók érdekképviseletét vállaló szakszervezet szatmári vezetője kifejtette, a tanügyi kisegítő személyzet hátrányos helyzetben van, elveszített mindenféle pluszjuttatást, ezért bíznak abban, hogy a kormány valóban megnöveli 12 százalékkal a fizetésüket júniustól úgy, ahogy azt korábban megígérte. A tanügyi kisegítő személyzet tekintetében szintén komoly gondot jelent, hogy befagyasztották az alkalmazások lehetőségét, így a rendszerben maradt személyeknek sokkal többet kell dolgozniuk, szinte minimálbérért. A CNSRL Frăţia országos szakszervezet szatmári fiókjának képviselője, Tuns Vasile a gyermekvédelmi igazgatóság és a területi-közigazgatási egységek alkalmazottainak érdekében szólalt fel, esetükben is az arányos bérezést és a kollektív munkaszerződések hiányát említve meg. Liviu Pop elmondta, számos hiányossága van a kormány, szakszervezeti képviseletek és a munkaadók közötti párbeszédben, ám ez esetben nem lehet csak egyik felet felelősségre vonni, sokkal nagyobb komolyságra van szükség mindhárom érintett fél részéről. A miniszter minden felmerült probléma esetében azt ígérte, hogy egy-két héten belül a kormány asztalára kerülnek a módosító javaslatok, s minden bizonnyal segíteni tudnak mindenkinek. A régiség elszámolása kapcsán, melyről a szakszervezetisek szintén sokat beszéltek, határozottan elmondta, az EU-s tagországokban sehol nem annak alapján határozzák meg a bérezést, hogy ki hány éve dolgozik, hanem a munka minősége alapján. Hazánkban is ebbe az irányba kellene fordulni, azzal a kikötéssel, hogy az alapbérhez képest 30 százalékos juttatástöbbletet lehetne megítélni különböző kritériumok alapján. Összességében elmondhatjuk, több mindenről szó esett a megbeszélésen, azonban az eredményekre még várni kell.